Rekordszintű érdeklődés mellett, több mint 400 fő részvételével zajlott kedden a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciája (tudósításunk itt olvasható), amelyen a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott a szektor helyzetéről mobiltelefonos szavazás segítségével. E közönségszavazás eredményét mutatjuk most be.
100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint különadó, 3 forint pedig biztosítói nyereség lett tavaly, és 49 forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek kárkifizetés vagy szolgáltatás formájában – mutatják (kis egyszerűsítéssel) az MNB friss adatai. 12,4%-kal nőtt a piac bevétele 2024-ben, ami elsősorban az inflációkövető indexálások eredménye. Mivel a díjak jobban nőttek a kár- és egyéb ráfordításoknál, a biztosítók éves nyeresége 22 milliárdról 48 milliárd forintra ugrott, de ez még mindig csak alig kétharmada a másfél évtizeddel ezelőtti rekordszintnek. Idén elsősorban az állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény révén javíthatják megtérülésüket a biztosítók.
Több külső sokk is megrázta az utóbbi időben a biztosítási szektort, ami a legnagyobb probléma, hogy mindeközben a beruházások elmaradtak. Nem a fejlesztésekre fókuszáltunk, hanem a túlélésre – hangsúlyozták a biztosítóvezérek a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciájának panelbeszélgetésén. A különféle adóterhek kapcsán elhangzott, hogy a ma már 10% feletti beégetett adóknak piactorzító hatása van a biztosítási piacon. Kötelező, fejnehéz termékekkel van tele a magyar biztosítási piac, ezen mindenképpen változtatni kell, az egyéb termékek értékesítése nagyon le van maradva, és ez nem attól fog nőni, hogy jön az AI vagy sem, hanem attól, hogy lesznek-e olyan szakemberek az iparágban, akik el tudják mondani, miért jó egy ilyen termék – hangsúlyozták a szakértők.
Nyolc olyan makrogazdasági tényezőt lát a kormány, amely komoly előrelépési és jövedelemszerző lehetőséget jelent a biztosítási szektor számára – mondta a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Lóga Máté szerint idén ismét kiemelkedő lehet a biztosítók jövedelmezősége, a kormány pedig azt szeretné, hogy ezt piacfejlesztésre és az alacsony penetráció növelésére használják fel a biztosítók.
Tavaly az inflációkövető indexálásoknak is köszönhetően 12,4%-kal emelkedett, idén már csak egy számjegyű mértékben nőhet a magyar biztosítók díjbevétele a MABISZ friss adatai, illetve várakozásai szerint. Cégszinten a Generali, csoporszinten a Vienna Insurance Group végzett piacvezetőként. Miközben dübörög a lakásbiztosítási kampány, a biztosítók az MNB etikus 2.0 szabályozására is készülnek. Extraprofitadóként, ha sikerül elég állampapírt vásárolni, a tavalyi 102 milliárd után idén 64 milliárd forintot fizethet a szektor, ugyanakkor az adónak masszív negatív hatása abban is megnyilvánul, hogy helyzetbe hozza a külföldi szereplőket - hangzott el a MABISZ sajtótájékoztatóján.
Tavaly 132 milliárd forintos adózás utáni eredmény ért el az Erste Bank az egy évvel korábbi 115 milliárd után, ami 23%-os tőkearányos megtérülést jelent – derült ki a bank hétfői sajtótájékoztatóján. Az extra adóterhek 86 milliárd forintot tettek ki, ebben benne van a bankadó (8,7 milliárd forint), az extraprofitadó (20,4 milliárd forint), valamint a tranzakciós illeték (36,2 milliárd forint). Rendkívül felemásan alakul a hitelkereslet: miközben a lakossági hitelkihelyezések 54%-kal nőttek a banknál, a kkv-hiteleké 40%-kal visszaesett. Elhangzott az is, hogy a bank idén nem tervezi a szolgáltatási díjak emelését a lakosságnál.
Amikor már sokan arra számítottak, hogy rekordszintű nyereséget mutat ki 2024 egészére a CIG Pannónia, váratlanul egy fél évtizeddel ezelőtti, már-már a feledés homályába merült sötét ügy árnyéka vetül most újra a biztosítóra. Több mint 4,5 milliárd forintnyi tartalékemelést kellett ugyanis végrehajtani a korábban viszontbiztosítási csalás áldozatává vált, még mindig pereskedő nem-élet üzletágnak, az extraprofitadó pedig majdnem 1 milliárd forinttal rontotta az eredményt, így a társaság éves profitja 2,9-ről 1,3 milliárd forintra csökkent. Ha nincs a két említett tétel, most 6,7 milliárdos rekordnyereségről beszélnénk, ami az olasz kitettség minimalizálásával együtt hízelgő a részvényeseknek a jövőre nézve.
Fokozatosan mindenki szembesülni fog a klímaváltozás hatásaival biztosítási kapcsolataiban is – figyelmeztet Bacsó Gergely, aki tavaly vette át az Allianz Hungária Biztosító vezetését, és elsőként most a Portfolio-nak ad interjút. A lakásbiztosítási kampány és az etikus 2.0 szabályozás céljai között is lát előremutató, az ügyfélérdekeket támogató elemeket az elnök-vezérigazgató, a megvalósítás egyes részleteivel szemben azonban vannak bizonyos kritikái. A piac fejlődéséről, az extraprofitadó idei csökkentéséről és a biztosító innovációiról is kérdeztük a szakembert. A Portfolio jövő keddi Biztosítás 2025 konferenciáján további biztosítóvezérek értékelik a piac helyzetét, az utolsó közönséghelyek még kiadók, érdemes regisztrálni!
Tavaly a K&H Bank 129 milliárd forintos adózott eredményre tett szert, a K&H Biztosító pedig 4,2 milliárd forintos profittal zárta a 2024-es évet, miközben a kormányzati intézkedések kisebb kiadást jelentettek a megelőző évhez képest. A társaság sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint mind a lakossági, mind a nem pénzügyi vállalati hitelszegmensben gyorsabb ütemben növekedett a bank a magyar piacnál. A bank egy folyamatban lévő vitás ügy kapcsán 28 millió euró (kb. 11 milliárd forint) céltartalékot képzett, de ennek részleteiről többet nem árult el.
Decemberben egyértelműen kioltották egymást az állampapírt vásárlók és eladók, gyakorlatilag semmit nem változott a magyarok kezében lévő, piaci értéken vett állampapír-állomány. Mindezt a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatta, aminek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy sokan kivárnak a befektetési döntésekkel, amíg idén beindul a prémium állampapírok kamatfizetése. Mindeközben a befektetési alapoknak tavaly közel 2500 milliárd forinttal nőtt az állományuk, ezzel immár második éve utasították maguk mögé az állampapírokat. További érdekesség, hogy kezdik megszorongatni a külföldieket a magyar szereplők az államadósság-finanszírozásban.
A bankok után idén a biztosítók is lehetőséget kaptak a kormánytól arra, hogy szektorszinten a felére, 50-60 milliárd forintra csökkentsék extraprofitadójukat. Ennek feltétele, hogy összesen csaknem 200 milliárd forint összegben növeljék állampapír-állományukat. A friss adatok alapján november-decemberben nagybevásárlásra indult a szektor, de még az idei évre is bőven maradt vásárolni való. A témáról szó lesz a Portfolio közelgő Biztosítás 2025 konferenciáján is, nem érdemes lemaradni a szakmai rendezvényről!
Már hallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A műsor első felében azt tekintettük át, hogy a magyar bankrendszernek végül miért nem sikerült lefeleznie az extraprofitadója mértékét 2024-ben, amikor az állampapír állományuk növelésére vonatkozó kormányzati elvárás az év elején még nagyon könnyen teljesíthetőnek tűnt. A témában Palkó István a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében arról volt szó, miért lebegteti Trump a Panama-csatorna, Grönland és Kanada bekebelezését. A témában Kiss Csaba, a Portfolio Globál rovatának szakértője volt a vendégünk.
A bankok nagy része nem tudta lefelezni tavaly az extraprofitadóját, miután júliusban a kormány „védelmi hozzájárulás” címszó alatt szigorított a felezés feltételein, saját korábbi hibáját korrigálva ezzel. Teljes állampapír-állományukat névértéken kellett volna növelniük az adó lefelezéséhez a bankoknak, de ahogy júliusi cikkünkben már jeleztük, egy részük nem ugrott rá a későn jött lehetőségre, inkább elkezdett már a 2025-ös extraprofitadó lefelezésére gyúrni. Ennek eredményeként ahelyett, hogy a kormány által eredetileg várt 1300 milliárd forinttal nőtt volna, névértéken 70 milliárddal még csökkent is a bankok állampapír-állománya a jogszabályi bázisidőszakhoz képest, cserébe magasabb lett az adóbevétel. Novemberben érkezett aztán a kormány kegyelemdöfése, amellyel éppen a „trükköző” bankok jártak a legrosszabbul a jövőre nézve - bemutatjuk, miért.
Rég volt ilyen, mostanság viszont egyre gyakrabban: úgy tűnik, lanyhul a befektetési kedv a lakossági állampapíroknál, ezt mutatja, hogy a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől. Mindezt a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatta. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát, és sokan kivárnak a befektetési döntésekkel most, hogy hamarosan beindul a prémium állampapírok kamatfizetése. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: novemberig már több mint 2250 milliárd forinttal nőtt az állományuk, amellyel új mérföldkőhöz is érkeztek.
Tax Just Happens - ezzel az újfajta megközelítéssel kell hamarosan megbarátkozniuk Magyarországon is az adózóknak - derült ki az RSM Adózás, adóváltozások 2025 című webináriumán. A tanácsadó cég már-már hagyományosnak mondható év végi rendezvényén ezúttal is a vállalati szektort érintő adómódosítások legfontosabb elemeit, a hazai és nemzetközi adózási irányokat mutatták be a társaság tanácsadói, de szó volt a munkavállalókat érintő adóváltozásokról is, valamint az ESG fenntarthatósági követelményekről is.
Rég láttunk olyat, ami októberben történt a lakossági állampapíroknál: a névértéken számolt állománynövekedés elmaradt a piaci értéktől, amit a friss pénzbeáramlás, illetve a kamatok újrabefektetésének elmaradása okozhatott. Vélhetően ennek köze van ahhoz is, hogy szeptemberben és októberben is 25-25 bázisponttal vágták vissza több lakossági állampapír kamatát. Mindeközben a befektetési alapok szárnyalnak: idén eddig már több mint 2000 milliárd forinttal nőtt az állományuk. Nem csak a lakosságnál csökkent októberben az állampapírok iránti kereslet, a hazai bankok állampapír-állománya is visszaesett kissé. Ha minden így marad, közel 100 milliárd forinttal tudnák a bankszektor egészében csökkenteni az extraprofitadójukat a hitelintézetek, miután a teljes állampapír-állomány növelését írta elő ehhez a kormány.
A Waberer’s az elmúlt években jelentős átalakuláson ment keresztül. A cég már nemcsak fuvarozásban és logisztikai szolgáltatásokban jeleskedik, hanem egyre nagyobb súlyt fektet a biztosítási piacra. A Posta Biztosítók többségi tulajdonának megszerzése új mérföldkő ezen az úton. Milyen szinergiákat kínál az új akvizíció, és miért döntött úgy a vállalat, hogy a biztosítási piacra összpontosít? Hogyan változtatja meg mindez a befektetők szemében a Waberer’s-ről kialakított képet? Többek között erről kérdeztük Erdélyi Barnát, a Waberer's igazgatósági tagját, a Gránit Biztosító igazgazóságának elnökét, és Nyilasy Bencét, a Gránit Biztosító vezérigazgatóját.
Negyedévről negyedévre apad a magyar bankok nyeresége, összhangban a kamatbevételek fokozatos ereszkedésével. Ezzel együtt még mindig jó úton halad afelé a szektor, hogy az elmúlt másfél évtized legmagasabb tőkearányos megtérülését érje el 2024-ben, és éves nyeresége 2000 milliárd forint környékén legyen. Úgy, hogy bankadóként és extraprofitadóként összesen 232 milliárdot már elszámoltak a hitelintézetek erre az évre. A hitelek tömeges bedőlése továbbra sem fenyegeti őket, de mérlegfőösszegük és vállalati hitelállományuk stagnálásközeli állapotban van, amin elsősorban a gazdaság dinamizálódása tudna javítani.
Kellemetlen meglepetésként kapták meg a magyar biztosítók a kormánytól 2022-ben a maguk extraprofitadóját, amely csökkentett mértékben, de még jövőre is velük marad, így minden nyolcadik biztosítási díjként befizetett forintunk különadó formájában az államkasszáé lehet. Próbálják kihozni a helyzetből a maximumot a biztosítók, és úgy fest, ez idén sikerül is nekik: nyereségüket alacsony bázisról megháromszorozták, díjbevételüket 11,6%-kal növelték az első három negyedévben.
A Magyar Bankszövetség aggodalmát fejezte ki a kormány november 28-án bejelentett, a bankokat sújtó intézkedései miatt, amelyek véleményük szerint rontják Magyarország nemzetközi versenyképességét.
Előrelépés történt a vámháborúban.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború eseményeivel.
Felpörgetné a gyártást.
Komoly feszültséget okozott a kérdés.
Hirtelen aggasztó lett a helyzet.
Hatalmas szállítmányokat füleltek le.
Megérkeztek a friss inflációs adatok.
Régi tabut döntött le a kormány.
Faraga Gáborral, a Colonnade Biztosító Vállalati Igazgatóságának vezetőjével beszélgettünk.
