Egy iparági vezető szerint a textil- és divatipar jelentős kibocsátáscsökkentést érhetne el 2030-ig az ágazat szereplői összefognának, és újragondolnák a használt ruhákban rejlő lehetőségeket. Ha sikerül a termékek visszaforgatására optimalizálni az ellátási láncokat, akkor könnyen lehet, hogy egymagában akár 3-4 %-al is visszaeshetne a globális széndioxid-kibocsátás.
Az Európai Bizottság vizsgálja a 2040-es uniós kibocsátáscsökkentési cél felpuhításának lehetőségeit, így próbálva kezelni a klímacéllal szembeni poltikai ellenkezést, miközben igyekszik az általa korábban előirányzott 90%-os célszámot is megtartani. A Bizottság eredetileg az első negyedévben a klímatörvény módosítása keretében tette volna meg arra vonatkozó hivatalos javaslatát, hogy az Európai Unió tagállamai 90%-kal csökkentsék az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását 2040-ig az 1990-es szinthez képest. A kibocsátáscsökkentés nehéziparban és mezőgazdaságban várható költségeivel kapcsolatban azonban jelentős aggályok merültek fel a tagállamok és törvényhozók részéről, ezért a testület elhalasztotta a törvényjavaslat előterjesztését.
Az ING lett az első olyan, rendszerszinten jelentős globális bank, amelynek saját klímacélkitűzései validált módon összhangban vannak a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozására irányuló erőfeszítésekkel – hozta nyilvánosságra ítéletét szerdán a szabvány odaítéléséért felelős testület.
Észtország csatlakozott azokhoz az európai uniós tagállamokhoz, amelyek az új, kiterjesztett karbonpiac (ETS 2) bevezetésének elhalasztását vagy akár teljes eltörlését sürgetik. Az észt kormány attól tart, hogy az intézkedés jelentősen megemelné az energiaárakat, ezáltal súlyos terhet róva a háztartásokra és a vállalkozásokra - írta meg a Bloomberg.
A vállalatok kibocsátáscsökkentési törekvéseiben kulcsszerepe van a pontos adatgyűjtésnek és az iparági szereplők közötti együttműködésnek - derült ki a Portfolio Green Transition & ESG 2025 konferenciájának panelbeszélgetésén, amelyen szakértők és tanácsadók osztották meg gyakorlati tapasztalataikat.
Rendkívül érdekes tanulmányt olvastam az elmúlt napokban, amelynek szerzői a klímaváltozás lehetséges következményeit vetítik ki a hazai éghajlati viszonyokra. A szerzők a hűtési és fűtési foknapok számát elemezték, kilátásba helyezve azt, hogy 2030-2040 között a téli és a nyári, egymással ellentétes energiaigény-változások egyenlege a pesszimista forgatókönyv szerint még kedvező lehet, de időben előre haladva a hűtési igény – különösen az Alföldön – meghaladhatja a fűtési igényt. Európai hőszivattyú gyártóként megszólítva érezzük magunkat a témában. A lakossági légkondicionáló berendezések számának és használatának növekedéséből fakadó – megítélésem szerint - helyenként megkérdőjelezhető következtetések miatt egyrészt szeretném árnyalni a képet, másrészt az európai és hazai szakpolitikai irányok bemutatásával szeretnék egy szakmai párbeszédet is kezdeményezni.
Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.
2024 végén harmadik alkalommal készítette el a Deloitte és a BCSDH közösen a Towards Net Zero kutatást. A felmérésben arra keresték a választ, hogy milyen célokat fogalmaztak meg a nettó zéró célok elérése érdekében a vállalatok, és hol tartanak ezen az úton. Ami egyértelműen kiderült, hogy többen foglalkoznak a karbonkibocsátásuk mérésével, és célokat is állítottak a nettó zéró út megvalósítása felé, mindezek közül pedig az energiahatékonyság és a megújuló energia a leginkább bevált módszer a saját működési kibocsátások visszaszorítására.
Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Két héttel azután, hogy Lengyelország átvette az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, Krzysztof Bolesta, a lengyel energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár a Contexte-nek adott interjúban beszélt az EU előtt álló legfontosabb energiabiztonsági, klíma- és iparpolitikai kihívásokról. A fókuszban az orosz energiafüggőség csökkentése, a nukleáris viták „demisztifikálása”, valamint a 2040-es kibocsátáscsökkentési cél áll. Ehhez azonban a lengyel államtitkár szerint a Bizottságnak és a Tanácsnak egyaránt konkrét jogszabályokkal, beruházási ösztönzőkkel és a vállalatok számára kézzelfogható, versenyképességet megőrző intézkedésekkel kell előállnia.
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Három kiemelt mutató - a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására vonatkozó, a nemzeti NEKT-ekben rögzített 2030-as célszámok - alapján vetettük össze Magyarország, Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vállalásait.
Az Európai Unió meghatározó szerepet játszott a Baku-ban megrendezett COP29 klímakonferencián, ahol sikerült globális egyezséget elérni a pénzügyi források Párizsi Megállapodással való összehangolásáról. A cél, hogy az éves klímafinanszírozás 2035-re elérje az 1300 milliárd dollárt (510 ezer milliárd forintot), amelyhez szélesebb körű hozzájárulói bázist hoztak létre.
Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
A 2035-re tervezett belső égésű motorok betiltásáról szóló vitatott terveihez Brüsszel továbbra is ragaszkodik, annak ellenére, hogy a gépjárműipar – főként a német cégek – jelentős nyomást helyez az Európai Bizottságra a szabályok enyhítése érdekében.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Egyre sürgetőbb a feladat.
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
