Leleplezték a kormány 2026-os terveit

A legfontosabb paraméterek, amiket tudunk

A jövő évi büdzsé legfontosabb számai:

• Hiánycél: 3,7% a GDP arányában
• Infláció: 3,6%
• GDP-növekedés: 4,1%
• Államadósság: 72,3%
• 400 forint körüli euróárfolyammal tervezték a 2026-os költségvetést.
• 13%-os minimálbéremelés.

Nagy Márton: ez háborúellenes költségvetés

A kormány elfogadta a 2026-os költségvetést és a mai nappal átadja a parlamentnek - kezdte beszédét a miniszter, aki szerint a legfontosabb kérdés az, hogy Ukrajnába megy-e a költségvetési pénz.

Nem Ukrajnára, hanem a magyar családokra költi a költségvetés a forrásokat.

Ezért háborúellenes a költségvetés

- húzta alá. Kiemelte: a családokra 4800 milliárd forintot költ a kormány, ehhez jön még a 800 milliárd forintnyi rezsicsökkentési kiadás. Majd sorolta a miniszter:

• 2026-ban 320 milliárd forint lesz a 2 és 3 gyermekes anyák szja-mentessége.
• 290 milliárd forint lesz jövőre a családi adókedvezmény duplázása.
• A nyugdíjakra tervezett kifizetés tartalmazza az év elejei emelést, a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot is.

Az iparűzési adó növekményéből 100 milliárd forinttal többet kapnak az érintett önkormányzatok.

Összességében 1600 milliárd forint értékben kezdődnek állam beruházások, vagy valósulnak meg - tette hozzá.

A védelmi kiadások aránya meghaladja a GDP 2%-át, ami nominálisan 2016 milliárd forintot jelent.

Tartalékok és célok

Nagy Márton a Portfolio kérdésére válaszolva kifejtette, hogy a kormány is látja, hogy az első negyedéves gazdasági növekedés a piaci és kormányzati várakozásoknál is gyengébb lett, és

az idei 2,5%-os, valamint a jövőre tervezett 4,1%-os GDP-növekedési előrejelzést lefelé mutató kockázatok övezik.

Elmondása szerint ismételten nem szükséges revideálni a várakozásokat, negyedévente ezt elegendő megtenni, és a rosszabb növekedésből fakadó kockázatokat a magasabb általános tartalékkal kívánja kezelni a kormány. Ezért emelte fel 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra az általános tartalék szintjén az NGM. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy nem mindegy, hogy mitől lesz kisebb a gazdasági növekedés, milyen annak a szerkezete. Ha a fogyasztás lenne a vártnál alacsonyabb, akkor az jobban megütné a miniszter szerint a költségvetést, de most nem ez a helyzet, ezért a GDP-arányosan 0,2%-os általános tartalék elegendő lesz.

Egy másik kérdésre úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor azt kérte tőle a vártnál rosszabb gazdasági növekedési adatok után, hogy küzdjön keményebben. A miniszter elmondása szerint minden tőle telhetőt a legjobb tudása szerint megtesz.

Lapunk kérdésére, hogy a védelmi kiadások mentesítési záradékával kapcsolatban milyen mozgástérhez jut jövőre a költségvetés, Nagy Márton kifejtette: a GDP arányában 1,5%-ról beszélünk, és ennek van egy generális mozgástere és egy védelmi kiadási mozgástere. A generális mozgásteret így lehet kalkulálni: 2021-ről 2024-re mennyivel emelkedtek meg a védelmi kiadások. Ez Magyarországon 1,1%-ról 1,9%-ra emelkedett, ami 0,8-0,9 százalékpontos mozgásteret jelent. Azt mondja az EU, hogy a tagállamok a védelmi kiadásokra ilyen mértékű emelést hajtottak végre és ezért elvették más céloktól a kiadásokat, ezért ezt generális mozgástérként visszaadja a tagállamoknak. A másik lába a védelmi kiadási mozgástér, az azonban egyelőre nem ismert, hogy mi lesz ennek a pontos definíciója, az EU újat alkot, vagy a szűkebb NATO értelmezést alkalmazza. Nem kizárt, hogy az infrastrukturális beruházásokat is el lehet számolni ezen a soron, így például útépítést, vagy energiahálózat-beruházásokat, és a védelmi ipar sincs a védelmi kiadások közé beszámolva - magyarázta a miniszter.

Elmondása szerint jelentős védelmi kiadások kerülhetnek felhasználásra jövő évben, de akár már 2025-ben is.

Azt is hozzátette érdeklődésünkre, hogy ha ezt rávetítjük a 2026-os költségvetésre és a 3,7%-os hiánycélra, akkor 0,6-07%-os mozgástér maradhat a védelemre. Hangoztatta, hogy jövőre csökkenni fog a költségvetési deficit, de elismerte, hogy az eredeti céloknál (2,9%) magasabb lesz a deficit.

Fontosnak tartotta azt is megemlíteni a miniszter, hogy nem feltétlenül kell ezt a mozgásteret elkölteni, megnyílhat a lehetőség a hiány csökkentésére is jövőre.

Az erősebb árfolyamnak örülnék

- ismételte meg korábbi kijelentését a miniszter.

Ha kell, ősszel hozzá lehet nyúlni a jövő évi költségvetéshez, de a tartalékok növelésével és a védelmi kiadásokból fakadó tartalékokkal ezt akarja a kormány elkerülni. A korai költségvetés stabilitást hoz - érvelt a nyári költségvetés elfogadás mellett a miniszter.

A Költségvetési Tanács "by nature" pesszimista, ez természetes. A növekedés tekintetében nem kell most újraszámolni a költségvetést, a makropályát újraszámoljuk majd a nyáron, de még nem tudhatjuk, hogy a vámháborús kérdéskör milyen hatást fejt ki a magyar gazdaságra - mondta a miniszter, utalva arra, hogy a KT miért hangsúlyozza ilyen mértékben a kockázatokat.

Árrésstop az ingatlanpiacon?

Nagy Márton érdekes ötletnek nevezte az elmúlt napokban a sajtóban megjelent felvetéseket az árrésstop építőiparra és kivitelezésre történő kiterjesztéséről.

Nem dolgozunk ilyenfajta javaslaton

- szögezte le a tárcavezető.

Már lezárt perek is újranyithatnak, de ez az ügy a bíróságra tartozik - kommentálta a legutóbbi devizahiteles híreket Nagy Márton. Szerinte az a kérdés, hogy a bankok előzetesen tájékoztatták-e a lakosságot a kockázatokról, ami a kamatokból és az árfolyamokból eredt.

Inflációs számok

A májusi infláción 4% körül lehet, az élelmiszerinfláció 5-5,5% körül ismertetése szerint. Várakozása szerint június-júliusra 4% alá mehet az élelmiszerinfláció.

A kormány célja, hogy az infláció 3-4% között legyen, az élelmiszerinfláció pedig 5% alá kerüljön.

A kormány dönt arról, hogy fennmarad-e az árrésstop május vége után. A miniszter értelmezése szerint ez attól függ, hogy 5% alá kerül-e az élelmiszerinfláció. De azonnali kivezetés sem életszerű, mert a cél a tartós infláció csökkentés a kormány részéről. Ezért el akarja kerülni a kormány, hogy a kivezetés esetén visszaemelkedjenek az árak és így az infláció - magyarázta.

Extraprofitadók

Hernádi Zsolt Mol-elnök és Csányi Sándor OTP-elnök elmúlt hetekben megfogalmazott kritikájára, miszerint az érintett cégek magas különadókat fizetnek Magyarországon, Nagy Márton kijelentette:

ők nem a kormány tagjai, a kormány másképp gondolkodik.

Bár kisebb mint 2022-ben az extraprofit, de létezik - húzta alá a miniszter, miért indokolt az extraprpfitadók fenntartása jövőre is.

A biztosítókkal kapcsolatos árszabályozás ügye is előkerült a sajtótájékoztatón. Nagy Márton elmondása szerint amióta a biztosítók megtudták, hogy a kormány felléphet velük szemben a pénzügyi szabályozás eszközével, azóta kapott olyan üzeneteket a kormány, hogy mégiscsak nyitottak az önkéntes árkorlátozás alkalmazására. Ezért várom a biztosítók képviselőjét - mondta.

Ha az önkéntes vállalásban az szerepel például, hogy nem emelkednek a lakásbiztosítási díjak, akkor amikor a kormány dönteni fog az ügyben, akkor amellett érvelek majd, hogy fogadjuk el a biztosítók önkéntes vállalásait, mert úgy látom egyelőre, hogy a biztosítók reagáltak a hírre - fejtette ki a miniszter.

A lakosság, vagyis választók mindenek előtt

A parlamenti választások évének költségvetésében az NGM a lakosságot érintő kifizetések, adócsökkentések jelentőségét hangsúlyozta a sajtótájékoztatón kiadott anyagában. Érdekes olvasni, hogy olyan tételeket is ide sorol a minisztérium, ami törvényi kötelelezettség (nyugdíjemelés, nyugdíjkorrekció, vagy 13. havi nyugdíj), vagy az állampapír-befektetések után járó kamatkifizetés.

2025-ben ez várható a lakosság számára közvetlenül:

• emelt családi kedvezményt először vonhatják le az adóból, 2025 augusztusban jelentkezik, összeg 80 milliárd frint
• az anyák először kapják kézhez az szja mentes csed-et, gyed-et, 2025 augusztus, 10 milliárd forintba kerül a költségvetésnek
• 3 gyermekes anyák először kapják kézhez az szja mentes fizetésüket, 2025 novemberében jelentkezik, 50 milliárd forintos hatással.
• nyugdíjasok ÁFA-kompenzációja, 2025 nyarán/őszén lesz érezhető az érintetteknél, 75-85 milliárd forint értékben

Ezek teljes összege 215-225 milliárd forint az NGM összesítése szerint.

További támogatás-növekmény még idén a nyugdíjasok kompenzációja, ami 91 milliárd forintba kerül. Vagyis a teljes lakosságot érintő extra kifizetés a minisztérium összesítése szerint még az idei évben 306-316 milliárd forint.

2026-ban ez várható a lakosság számára közvetlenül:

• emelt családi kedvezmény második lépcsője, 2026 februártól esedékes, 290 milliárd forintos hatással
• folytatódik az szja mentes csed és gyed, 2026 teljes egészében, 15 milliárd forintos hatás
• folytatódik a 3 gyermekes anyák szja mentessége, 2026 teljes egésze, 200 milliárd forintos hatás
• 40 év alatti 2 gyermekes anyák először kapják kézhez az szja mentes fizetésüket, 2026 februártól érvényes, 120 milliárd forint összegben
• minden 1 gyermekes, 30 év alatti anya először kapja kézhez szja mentes fizetését, 2026 februártól érvényes, 10 milliárd forintos hatás
• 13. havi nyugdíjak kifizetése, 2026 februárjában érvényes, 586 milliárd forint értékben
• lakossági állampapírokra járó kamatok kifizetésre kerülnek, 2026 első felében várható a nagyobb hányad (59%), 807 milliárd forint a teljes összeg.

Ezen kifizetések együttes összege 2026-ban 1221 milliárd forint lesz az NGM összesítése szerint.

A jövőre esedékes támogatásnövekményeket is ismerteti a szaktárca.

• igazságügyi illetményemelés, év elejétől, 53 milliárd forint
• pedagógusok emelt bére, év elejétől, 156 milliárd forint
• köztisztviselői illetményemelés a 10 ezer lakos alatti hivatalt fenntartó önkormányzatoknál, év elejétől, 25 milliárd forint
• nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások év eleji emelése, 3,6%-kal, év elejétől, 261 milliárd forint értékben
• fegyverpénz kifizetése, 2026 februárban, 456 milliárd forint értékben

Az NGM összesítése szerint ez a fajta kifizetés 2026-ban összesen a 2979 milliárd forintot éri majd el.

Várható ütemezés

Kövér László házelnök szerint ez a menetrend várható:

• Május 16. fejezeti kötetek
• Május 20. általános vita, május 23-ig
• Május 22-ig lehet a képviselői módosító javaslatokat benyújtani
• részletes vita május 30-ig
• törvényalkotási bizottság módosító javaslatok összegzése június 4-5-ig, egységes költségvetési javaslat június 9-ig,
• június 10-én dönt a bizottság az összegző módosító javaslatokról
• június 16-án zárószavazás a Parlamentben

Vannak itt kockázatok

A jövő évi költségvetésről tegnap megjelent cikkünkben írtunk részletesen, miután vasárnap késő este megjelent a Költségvetési Tanács véleménye a 2026-os büdzséről.

A KT egyik legfőbb kritikája az volt, hogy a betervezett 50 milliárd forintos általános tartalék nagyon alacsony, ezért azt javasolták a kormánynak, hogy növelje azt.

A kormány nagyon gyorsan reagált erre a kritikára, ugyanis a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium hétfő reggel bejelentette, hogy

a Rendkívüli Kormányzati Intézkedések előirányzatát 50 milliárd forintról 192 milliárd forintra növeli.

A KT a következő kockázatokat azonosította:

• A 2026. évi tervezettől elmaradó gazdasági növekedés mérsékelné a költségvetés adóbevételeit.
• A 2025. évi gazdasági növekedésre és a 2025. évi költségvetés teljesülésére vonatkozó lefelé mutató kockázatok bekövetkezése a bázishatáson keresztül szintén hatással vannak a 2026-os teljesítésre.
• Az uniós források elérhetőségét övező, továbbra is fennálló bizonytalanság hatására a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alapból, valamint a 2021-2027-es kohéziós forrásokból származó bevételek előirányzattól elmaradó szintje változatlan kiadások mellett növelné a pénzforgalmi hiányt.
• Az állami vagyon növelését szolgáló tartalék – felülről nyitott – előirányzata. Ez a szabályozás azonban kockázatot jelent a törvényjavaslat tervezetében szereplő államadósság csökkenés teljesülésére nézve, ugyanis lehetővé teszi, hogy a Kormány az állami vagyon növelését szolgáló évközi kiadásokkal nagyrészben kitöltse a 2025. évi várható és a 2026. évi tervezett államadósság-mutató közötti, a GDP 0,8 százalékának megfelelő mozgásteret.
• Ugyanez a kockázat merül fel a védelmi tartalék új kiadási sor kapcsán is.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Balogh Zoltán