Kígyózó sorok Japánban - a kormány bevetette a rizs vésztartalékot

Az óriási keresletet látva japán agrárminisztere ma bejelentette, hogy készek tovább folytatni a raktárkészletek értékesítését. A cél, hogy a lakosság 2000 jen (vagyis hozzávetőleg 4940 forint) körüli áron hozzá tudjon jutni egy 5 kilós zsákhoz. Ez a termék átlagos árának nagyjából fele.

Elszálló rizsárak

Az intézkedésekre azért volt szükség, mert a gabonaféle ára tavaly március óta 92%-kal nőtt.

Ez különösen súlyos egy olyan országban, ahol a rizs nem csupán az étkezésekben játszik központi szerepet, de történelmileg és kulturálisan is fontos.

Természetesen mindezt a kormányzat is tudja, ezért kezdte el márciusban a korábban csak természeti katasztrófák esetében használt nemzeti vésztartalék bevetését. Akkor viszont még nem közvetlenül értékesítettek kiskereskedelmi láncoknak, hanem aukciókon árusítottak nagykereknek. A rendszert sokan kritizálták, hogy nem hatékony – és valóban, a rizs ára nem kezdett el lejjebb menni. Ez vezetett el a váltáshoz a direkt értékesítésre az előző héten.

„Soha nem gondoltam volna, hogy a raktározott rizs ára ilyen alacsonyra esik” - mondta a Reuters által megkérdezett 75 éves Kazumi Uchida, miközben egy esős szombaton sorban állt egy tokiói Ito-Yokado üzletben.

Már majdnem kifogytam a rizsből, és elkezdtem több kenyeret és tésztát enni.

A drágulásnak ráadásul politikai tétje is van, mivel egyre közelít két választás. A hónap végén tokiói önkormányzatról, júliusban pedig a felsőházi képviselőkről dönthetnek a szavazók.

Mi áll a jelenség mögött?

Az óriási áremelkedéshez több tényező együttes hatása vezetett.

• Évtizedekig csökkent a belső rizstermelés, a sokkokra sérülékennyé téve az ellátást. A japán kormány az 1970-es években bevezette a gentan nevű intézkedéscsomagot, ami arra irányult, hogy kevesebb rizst termeljenek a gazdák. Ezt egyrészt a más növények, mint például a szója vagy a búza ültetésének állami támogatásával érték el. Másrészt pedig prefektúránként kötelező rizstermőterület-csökkentési számokat irányoztak elő. A rendszer évtizedekig érvényben volt, teljesen csak 2018-ban törölték el.
• 2023-ban aztán az extrém időjárási körülmények megnehezítették a mezőgazdaság helyzetét. Ez volt a legmelegebb év 1898 óta, mióta készül egyáltalán statisztika a témában.
• A rizstermelők támogatásának hosszú hagyománya van az országban. A fenti, mesterséges belső kínálatcsökkentésen kívül más eszközzel is élt a japán kormány: a behozatal korlátozásával. Bár egy, a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kötött egyezmény miatt mintegy 770 ezer tonna rizst vámmentesen engednek be, az ezen felüli importra brutális, 400% körüli tarifa vonatkozik. A vámmentes mennyiség növeléséről éppen most gondolkodik a kormány, hiszen ennek nagyjából a fele az USA-ból származik. Az engedmény pedig jól jöhetne az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi tárgyalásokban.
• Mindeközben a kereslet pedig megnőtt, amit például azzal magyaráznak, hogy 2024-ben körülbelül 5 millióval több turista érkezett a 125 milliós szigetországba, mint a tavalyi évben.
• Végül tavaly augusztusban egy földrengésre való figyelmeztetés miatt elkezdődött a gabona pánikszerű raktározása a lakosság körében, ami tovább súlyosbította a hiányt.

Rizs és Japán
A gabona és az ország története sok szempontból összefonódik: egy időben a gazdagság szimbóluma volt, és még fizetőeszközként is használták. A rizs és a belőle készült alkohol, a szaké gyakori felajánlások voltak a Shinto isteneknek. Az ünnepeknek is elengedhetetlen része a termény: ebből készül például a mochi, egyfajta népszerű süti, és a Sekihan nevű, szülinapokon gyakran felszolgált fogás. A főtt rizsre használt szó, a gohan (ご飯) pedig egyben étkezést is jelent. Egy átlagos japán 2020-ban 51 kg rizst fogyasztott az év során.

A japán kormány tehát most a rizzsel próbálja visszanyerni a lakosság bizalmát – de a kérdés már rég nem csak az, mennyibe kerül az 5 kilós zsák a szupermarketben. A "felkelő Nap országa" évtizedekig alacsony, vagy egyenesen negatív inflációra volt berendezkedve, ami 2021 után megtört. Most a japán jegybank előtt áll az óriási kihívás, hogy visszaállítsa az árstabilitást. Meglátjuk, hogy sikerül-e neki.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images