Megint nagyot kaszált az MNB a forint esésén, de még így is 1600 milliárd forintos lyuk maradt

Két év alatt 2500 milliárdos bukta az MNB-nél

A 2023-as 1763,2 milliárd forintos veszteség után tavaly is tetemes, 788,7 milliárdos mínusz keletkezett az MNB-nél – derül ki a jegybank most közzétett éves jelentéséből. Ezzel az utolsó két évben érte el az MNB az elmúlt 15 év két legrosszabb eredményét.

Az nem újdonság, hogy a veszteség elsődleges oka a magas kamatkiadás, a negatív fordulat az elszálló inflációval és a felemelt kamatokkal volt párhuzamos. Már 2022-ben is tetemes, mintegy 400 milliárd forintos veszteség volt a jegybank eredményében, majd ez fokozódott 2023-ban. Tavaly aztán már sikerült csökkenten a kamatszinteket, ezért

nem volt meglepő az eredmények javulása.

A fenti csökkenő kamatpálya eredményeként a jegybank kamateredményén belül a forint kamatokon elszenvedett veszteség majdnem a felére esett vissza 2023-hoz képest, miközben a nettó deviza kamateredmény mintegy 160 milliárd forinttal nagyobb profitot mutatott.

Mitől függ a bankrendszer eredménye?

A jegybank nem egy klasszikus vállalati szervezet, gazdálkodásának eredményét nagyon sajátos tényezők határozzák meg, a fő tételek az alábbiak:

(1) a devizatartalékon elért hozam, jellemzően kamatbevétel,
(2) a jegybanki betétre kifizetett kamat,
(3) a devizaárfolyam változása következtében előálló átértékelődés a devizában lévő vagyonon (a devizatartalékon) és
(4) egyéb tételek.

Ezekről részletesebben írtunk,itt. A legtipikusabb eredménybefolyásoló tényező, hogy a jegybank a devizaalapú követelésein (értsd: a devizatartalékon) alacsony kamatbevételt realizál (1), míg a forrás oldalon a kéthetes (három hónapos) betétre az ennél magasabb alapkamatot fizeti ki (2). A (3) esetében meg kell különböztetni a realizált és a nem realizált átértékelődési eredményt.

Fontos kiemelni, hogy ajegybanki eredményesség nem mércéje annak, hogy a jegybank milyen sikerrel teljesíti gazdaságpolitikai céljait. A kamat- és árfolyamkülönbözetek alakulását rengeteg független tényező befolyásolja, de még a belső tényezők sem mérvadók, mert a jegybank célja nem a pénzügyi értelemben vett eredményes működés, hanem az ár- és pénzügyi stabilitás biztosítása, ami gazdasági környezettől függően igényelhet nyereséges vagy veszteséges működést.

Megint besegített a forint gyengülése

A kamateredmény mellett évek óta megszokhattuk, hogy egy másik fő tétele van a jegybanki gazdálkodásnak, ez pedig a devizatartalékon elért eredmény. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MNB folyamatosan nyereséget könyvel el a devizatartalék átváltásán, vagyis akkor, amikor többnyire az államnak ad el devizát.

Az államnak általában akkor van szüksége erre, ha kamatot vagy tőkét fizet valamelyik devizakötvénye után. Ilyenkor az MNB devizatartalékából váltja át a szükséges összeget aktuális piaci árfolyamon. Ezen pedig azért van nyeresége a jegybanknak, mert a devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama hosszú ideje jelentősen a piaci árfolyam alatt van.

December végén például ez az átlagos bekerülési árfolyam 374,76-nál állt szemben a 410-es aktuális piaci árfolyammal. Vagyis ezekkel az adatokkal számolva

minden egy eurónyi összeg átváltása mintegy 35 forintos realizált nyereséget okoz a jegybanknak.

Éppen ennek köszönhetően tudott tavaly is majdnem 400 milliárdos nyereséget elérni az MNB, ami csökkentette a jelentősen veszteséges kamateredmény negatív hatását. Ennél magasabb devizaátváltásból származó nyeresége utoljára 2022-ben volt a jegybanknak, amikor történelmi szintre gyengült a forint az euróval szemben.

EUR/HUF árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A devizatartalék átlagos bekerülési árfolyama folyamatosan változik, ahogyan a devizatartalék szintje változik. A folyamatosan gyengülő forint mellett a friss devizaelemek bekerülése a tartalékba emeli az átlagos bekerülési árfolyamot. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján ez az emelkedés nem tartott lépést a forint gyengülésével, ezért folyamatosan nyeresége volt az MNB-nek ezen a soron, és

várhatóan a következő években is fennmarad ez a nyereség.

A realizált árfolyamnyereségen felül a folyamatnak van egy nem realizált hatása is, amire később visszatérünk az MNB tőkehelyzetének bemutatásakor.

Hirtelen megjelent egy 300 milliárdos veszteség – De honnan?

Még egy érdekesség van az MNB 2024-es eredményében: a jegybank hirtelen 330 milliárd forintos veszteséget mutatott ki a pénzügyi műveletek eredményeként. Korábban azon a soron jellemzően 100 milliárd forint alatti pozitív vagy negatív tételek szerepeltek, ezért is volt feltűnő a tavalyi jelentős mínusz.

Ennek okát meg is válaszolja a jegybank éves jelentése: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) év végén, két részletben, összesen 1077,3 milliárd forint névértékű állampapírt vásárolt vissza az MNB-től. Ezek a tranzakciók névértéken történtek, miközben a hozamok jelentősen emelkedtek azóta, hogy a jegybank könyveiben voltak a kötvények, így a piaci árfolyam és a névérték közti különbség egyszeri jelentős veszteségként jelentkezett az MNB-nél, miközben a másik oldalról az állam számára ez árfolyamnyereségként realizálódott. A tranzakciókat követően névértéken 2202,1 milliárd forint állampapír maradt az MNB tulajdonában, melynek jelentős része, mintegy kétharmada 5 éven túl lejáró instrumentum.

Tavaly év végén jórészt a GDP-arányos államadósság kozmetikázása miatt volt szükség arra, hogy az adósságkezelő kötvényeket vásároljon vissza az MNB portfóliójából. Még így is emelkedett az adósságráta a 2023-as 73,4%-ról 73,6%-ra, de enélkül az év végi visszavásárlás nélkül még magasabb lett volna.

Az állampapír-visszavásárlás a jegybankmérleg szűkülését és a bankrendszer likviditás-többletének csökkenését vonja maga után, ami a kamatszintek eltéréséből következően folyamatos kamatmegtakarítást jelent a jegybanknál. Ezért a 2024. év végén realizált veszteséget a későbbi évek kedvezőbb eredménye ellensúlyozni fogja – vetíti előre az éves jelentés.

Még mindig 1600 milliárdos lyuk van a tőkében

Az elmúlt két év masszív vesztesége az MNB tőkéjét is megnyirbálta, hiszen már 2023 végén 1855 milliárd forint mínuszt mutatott a saját tőke. Ehhez képest tavaly javult picit a helyzet, de az év végén még mindig 1665 milliárdos negatív érték szerepelt saját tőkeként.

Maga a negatív saját tőke nem meglepő, az viszont érdekes, hogy a majdnem 800 milliárd forintos újabb veszteség ellenére is javulni tudott a tőkehelyzet. Ha alaposan megvizsgáljuk a számokat, akkor kiderül, hogy ennek egy oka van,

a forint év végi gyengülése.

A forintárfolyam kiegyenlítési tartaléka ugyanis majdnem ezer milliárd forintos javulást mutatott egy év alatt. Az előbb már részleteztük, mikor keletkezik nyeresége az MNB-nek a deviza leváltásából, ehhez kapcsolódik a kiegyenlítési tartalék is, mely a jegybank nem realizált eredménye ugyanehhez a művelethez kapcsolódva. Ez pedig a saját tőke részét képezi folyamatosan.

Ez a kiegyenlítési tartalék a gyakorlatban úgy keletkezik, hogy a kérdéses időszak (jelen esetben 2024) végén a teljes devizatartalékot virtuálisan átváltják forintra és az így keletkező árfolyamnyereséget tüntetik fel a saját tőke részeként. Fontos kiemelni, hogy ez az összeg nem jelenik meg nyereségként, nem realizálja az MNB, csak egy hipotetikus összeg.

Ha a jegybank klasszikus vállalkozásként működne, akkor ilyen jelentős negatív saját tőke mellett az adóhatóság már kötelezné a tulajdonosokat tőkepótlásra. Jelen esetben azonban ez a helyzet nem áll fenn,

nehéz is lenne az államnak hirtelen több mint 1600 milliárd forinttal feltőkésíteni az MNB-t.

A parlament már korábban módosította a jegybanktörvényt, hogy erre ne legyen szükség, így a jogszabály megengedi, hogy „átmenetileg” negatív tőkével működjön az MNB. Azt viszont nem definiálták, mi számít átmeneti időnek, így a gyakorlatban bármeddig eltarthat ez a helyzet, amíg a későbbi évek nyereségéből vissza tudják pótolni a tőkét.

Azt nehéz megmondani, hogy ez meddig tarthat, hiszen nem ismerjük a jövőbeli hazai és nemzetközi kamatkondíciókat, így még becsülni sem lehet, milyen eredményt érhet majd el a jegybank. Annyi viszont megállapítható, hogy az infláció 2021-es megugrása hozta a negatív fordulatot, hiszen előtte 2012-2020 között folyamatosan nyereséges volt a jegybank, sőt osztalékot is fizetett.

Ha a korábbi évekből indulunk ki, akkor 2013-2020 között nyolc év alatt nagyjából 800 milliárd forint volt a nyereség, vagyis nagy eséllyel

hosszú évekig, vagy akár évtizedekig is eltarthat a negatív tőke ledolgozása.

A magas infláció korszaka szerte Európában veszteséges jegybankokat teremtett. Ezért a szakmai érdeklődés középpontjába került, hogy negatív tőke mellett tudnak-e hatékonyan működni a jegybankok, el tudják-e látni a monetáris politikai feladataikat. Korábban erre (elsősorban a jegybanki függetlenség elvéből kiindulva) az volt a válasz, hogy a negatív tőke korlátozza a jegybankokat a céljaik elérésében. Újabban azonban konszenzus látszik kialakulni abban, hogy ezek az intézmények tartósan negatív tőkével is jól tudnak működni.

Majdnem 90 milliárdot visz el a működés

Az MNB működési költségeit nézve 2024-ben 87 milliárd forintos összeg adódott, ami ugyan elmaradt az előzetesen tervezett 91 milliárdtól, de így is 6,9%-kal volt magasabb, mint 2023-ban. Ezen belül a személyi ráfordítások 10,7%-kal, a banküzemi költségek pedig 3,3%-kal emelkedtek egy év alatt.

A jegybank idén májusban hivatalba lépett új vezetése Varga Mihály elnökkel az élen részben a költségcsökkentést tűzte ki célul, ennek érdekében a korábbi tevékenységek egy részét leépítik, bezárják például az alapítványokat, illetve eladják a balatonakarattyai oktatási központot. Emellett már döntöttek 15%-os létszámcsökkentésről csoportos leépítés keretében. Ezeknek az intézkedéseknek a hatása majd az egy év múlva megjelenő 2025-ös éves jelentésben mutatkozhat meg először.

Címlapkép forrása: Shutterstock