Sereghajtók között a magyar GDP-növekedés Európában

Az Európai Unió negyedéves alapon 0,6%-os GDP-növekedést tudott produkálni, ebben vaskos szerepet játszik Írország 9,7%-os ugrása. A szigetország sajátos gazdasági szerkezetének köszönhetően óriási növekedési adatokat képes produkálni, bár ennek relevanciáját maga az ország is megkérdőjelezi. Ezúttal a gyógyszeripari export jelentős, 154%-os bővülésének köszönhető az emelkedés, különösen az Egyesült Államokba irányuló kivitel miatt, ami Donald Trump elnök vámháborúja miatt durrant be.

Írországot leszámítva Málta (2,1%), Ciprus (1,3%), valamint két régiós társunk, Csehország (0,8%) és Lengyelország (0,7%) tudott nagyot bővülni negyedéves alapon. Hét országban volt gazdasági visszaesés, köztük van a 0,2%-os magyar GDP-csökkenés is.

A régióban csak Szlovénia teljesített gyengébben.

Az utóbbi egy év GDP-változását vizsgálva természetesen szintén az abszurd ír 21,1%-os növekedés lóg ki a sorból, utána viszont a régiónk országai következnek, Lengyelország (3,7%), Bulgária és Horvátország (3,1%), valamint Litvánia (3%). Jól teljesített Dánia (3,6%) és a földközi-tengeri szigetországok.

A magyar gazdaság három éve tartó vesszőfutása az éves adatokon még inkább kiütközik, Szlovénia (-0,8%) után mi szenvedtük el a legnagyobb gazdasági visszaesést (-0,4%), "holtversenyben" Ausztriával és (az Írországhoz hasonlóan szintén nehezen értelmezhető GDP-adattal rendelkező) Luxemburggal.

A magyar gazdaság alulteljesítésére jellemző, hogy az éves GDP-indexünk az utóbbi tíz negyedévből hatban elmaradt az eurózóna átlagos növekedésétől.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio