Ezért sem jutsz be az állami kórházakba

A betegútszervezés és adatvezérelt megoldások is az egészségügyi konferencia fókusztémái között szerepeltek. Ennek keretében beszélt Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem egészségügyi adattudományi mesterképzésének programvezetője, a MEMT elnökhelyettese a Semmelweis Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi adattudomány mesterképzéséről, annak hátteréről, majd mutatta be az egyik projektmunkát részletesen Volek Éva szemész szakorvos, ami a szemészeti AI-megoldásokat értékelte.

Békássy Szabolcs, országos kollegiális szakmai vezető háziorvos pedig ezt követően az alapellátás nézőpontjából mutatta be a betegútszervezés feladatait. Rámutatott arra, hogy ugyanannyi háziorvosi praxis van, mint 2001-ben, vagyis a struktúra nem követte le a demográfiai folyamatokat. Külön kiemelte azt is, hogy a képző egyetemek rezidensi keretszámai évről évre feltöltöttek, viszont végül az történik, hogy a fiatal kollégák nem helyezkednek el háziorvosi praxisban. Emiatt nem tud csökkenni a betöltetlen háziorvosi praxisok száma, sőt jelenleg növekedő tendenciát mutat.

Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem egészségügyi kancellár-helyettese (aki korábban egészségügyi államtitkár is volt) rendkívül őszinte szavakkal élt előadásában, a kettős praxis gyakorlatáról beszélt ugyanis részletesen, amely ismertetése szerint alaposan kutatott téma nemzetközi szinten, főleg Észak- és Dél-Amerikában, valamint egyes ázsiai országokban. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is foglalkozik ezzel a kérdéskörrel, "Governance of dual practice in the public and private sectors" címmel.

Előadása szerint a kettős praxis következményei a következők:

• növeli a várakozási időt,
• csökkenti az állami ellátás minőségét,
• hozzájárul a közszférában a hiányzásokhoz és a munkaidővel való takarékoskodáshoz,
• hozzájárul a területi egyenlőtlenségekhez.

Később felhívta a figyelmet arra, hogy nem foglalt állást és nem mondott ítéletet a gyakorlatról. Csak a tényeket vázolta fel, hogy ez a helyzet milyen következményekkel jár a gyakorlatban, a betegek ellátásában.

Ezzel valamit kezdeni kell, de nem szeretném lefolytatni az etikai vitákat. Ez a jelenség létezik és ezzel foglalkozni kell

- húzta alá.

A szekció diszkusszió részében Ónodi-Szűcs Zoltán arról is beszélt, hogy ez a piac speciális, ez esetben a vevő (beteg) nem tudja, hogy mit szeretne vásárolni, helyette  az eladó (orvos) határozza meg, hogy a betegnek mire van szüksége, ezért indokolt az, hogy ezzel a jelenséggel szabályozói oldalról foglalkozzanak.

Előadásában azt is bemutatta, hogy a nemzetközi tudományos irodalomban több lehetséges megoldást is azonosítottak a dual practice jelenség kezelésére. Megemlítette ezek között a teljes tiltást, az engedélyezési és licenckorlátozásokat, a munkaidő- és jövedelemkorlátokat (hány órát és mekkora bevételt szerezhet egy orvos a privát szférában), a közszférában való elköteleződés erősítését (bónusz, előléptetés, más ösztönzők), a magánellátás engedélyezése közintézményen belül, a magánszektor általános szabályozása (ártetők alkalmazása például).

Előadásában azt is kiemelte, hogy minden olyan megoldás támogatható, ami csökkenti a beteg és orvos közötti információs asszimetriát.

Múlt héten jelent meg a Portfolio elemzése a legnagyobb magánegészségügyi szolgáltatók 2024-es teljesítményéről. Ebben már rámutattunk arra, hogy a magánszolgáltatók irányába egyre élénkebb kereslethez egy érdekes folyamat is hozzájárul. A hálapénz magánosodása, vagy inkább "magánosítása" aktívan zajlik Magyarországon. Részletek cikkünkben:

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images