A közel-keleti feszültség elérte az európai gáztőzsdét is: ideges lett a piac

A TTF következő havi kontraktusának ára mintegy 5%-os emelkedéssel, 37,5 euró/MWh szinten nyitott

- az izraeli–iráni konfliktus hírére.

Bár a Közel-Kelet nem számít közvetlen gázforrásnak Európa számára, a konfliktus közvetetten mégis jelentős hatást gyakorolhat – elsősorban az LNG-ellátás biztonságára és a globális szállítási útvonalakra.

A 2024-es adatok alapján az Európai Unióba érkező gáz mintegy 63% érkezett vezetéken, míg 37% cseppfolyósított földgázként (LNG), különféle országokból. A vezetékes gáz legnagyobb része Norvégiából, Észak-Afrikából és részben még mindig Oroszországból érkezik. Az LNG területén az USA dominál, de jelentős részt vállal Katar, Oroszország, Algéria és Nigéria is.

A Közel-Kelet és azon belül is az Irán és az Arab-öböl között fekvő Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energiaútvonala. Itt halad át a globális nyersolajforgalom jelentős része, valamint az LNG-szállítmányok egy része is – köztük Katar exportja, amely a világ egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáztermelője.

Bármilyen katonai eszkaláció vagy tengeri incidens ebben a térségben jelentős zavarokat okozhat a szállításokban, és nemcsak az ázsiai, de az európai piacokat is érzékenyen érintheti. Az EU-ba irányuló katari LNG-szállítmányok – bár nem dominánsak – fontos szerepet töltenek be, főleg a dél-európai terminálok esetében (például Olaszország, Spanyolország).

Az LNG-ellátás zavarai esetén Európa alternatív lehetőségei korlátozottak. Ugyan az USA jelenleg az EU legnagyobb LNG-beszállítója, de a szállítási idők hosszúak, és az amerikai exportkapacitások sem végtelenek.

Ha a Hormuzi-szorosban fennakadások keletkeznek, az egész globális LNG-piac szűkülhet, így az árak világszinten megemelkedhetnek.

Ez a helyzet növeli a nyomást az európai vezetékes forrásokon is. Norvégia és Azerbajdzsán szerepe kulcsfontosságúvá váhat, de ezek a kapacitások már most is közel a maximumon üzemelnek. Ráadásul az új tárolási ciklus megkezdésével – amikor az országok feltöltik a tárolókat a következő télre – a TTF árrobbanása növelheti annak költségét. A kötelező tárolási követelmény és a piaci bizonytalanság révén megugró árak kombinációja újabb terheket róhat az európai energiapiacokra.

Kínának is fájhat

A Hormuzi-szoros nem csak Európának fontos, hiszen kulcsfontosságú keleti irányú LNG-exportútvonal is, különösen Katar és az Egyesült Arab Emírségek számára – e két ország együttesen

Kína LNG-importjának több mint egynegyedét biztosítja.

2024-ben Kína teljes LNG-importja elérte a 76,65 millió tonnát, amelyből:

• Katar önmagában 18,35 millió tonnával, azaz 24%-os részaránnyal részesedett.

• Az év első négy hónapjában Katar már megelőzte Ausztráliát, és 33,4%-os részesedéssel Kína első számú LNG-beszállítójává vált.

• Az Egyesült Arab Emírségek 851 ezer tonna LNG-t szállított Kínának, ami éves alapon 27%-os növekedést jelentett.

A hosszú távú szerződések alapján Kína 15 különböző LNG-megállapodást kötött Katarral és az Egyesül Arab Emírségekkel, amelyek együttes éves volumene közel 30 millió tonna. E szerződések jelentős része már aktív, így az esetleges szállítási zavarok közvetlen ellátási problémát jelenthetnek a kínai gázellátásban.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images