Háború Izrael és Irán közt: mi lehet ennek a vége? Ki fog nyerni?

Izrael fölényes túlerőben, de messze még a célok elérése

Péntek hajnalban komplex támadás érte Iránt: a Moszad az országba telepített drónindítók segítségével semlegesítette az ellenséges ország katonai vezérkarának igencsak jelentős részét, illetve az ország légvédelmi rendszereit. Ezután az izraeli légierő átfogó támadást indított, kritikus csapást szenvedett Irán légiereje, illetve rakétabázisainak egy része. Találat érte ráadásul Natanzot is, Irán egyik legfontosabb nukleáris létesítményét.

Jelenleg úgy néz ki: Izrael gyorsan megszerezte a légifölényt Iránon belül, sőt, az is valószínűsíthető, hogy vasárnapra már a teljes légteret uralmuk alá vették.

Bár kétségkívül rendkívül sikeresen indult Izrael katonai csapása és Irán teljesen felkészületlen volt egy ilyen jellegű művelet elhárítására, mostanra világossá vált, hogy közel sem érte el minden célját Jeruzsálem:

• Irán nukleáris képessége viszonylag limitált károkat szenvedett: Fordót egyáltalán nem találta el Izrael, Iszfahánt csak szombatra sikerült elérni, Natanz földalatti része pedig valószínűleg még mindig (valamennyire) működőképes. Mindemellett Irán számos kisebb bunkerrel, nukleáris létesítménnyel rendelkezik az ország területén szétszórva, ahol az atomprogram különféle elemeit egymástól elkülönítve tárolják. Ezek felkutatása és felszámolása még rengeteg idő lesz.
• Az Izraelt fenyegető iráni ballisztikus rakétaképességet nem sikerült teljesen leszerelni: ennek legékesebb bizonyítéka az, hogy a perzsa állam a támadás után is képes volt több száz ballisztikus rakétát kilőni ősi ellenségére. Néhány ezek közül be is talált: eddig körülbelül 10 ember halt meg, illetve 100 ember sérült meg Izrael területén belül a harmadik napja tartó háborúban.

Amíg Irán ezen képességek birtokában van, fenyegetést jelent Izraelre nézve. Egészen addig nincs értelme leállítani a perzsa ország ellen zajló katonai műveleteket, amíg Izrael le nem szereli Irán atom- és rakétaprogramját. Ha ez nem sikerül, semmi értelme nem volt megindítani a mostani támadást.

Eszkalációs lehetőségek

Jól látható, hogy a háború pár napon belül valószínűleg nem fog véget érni, még bőven az eszkalációs fázisban vagyunk. Irán szinte tehetetlen az izraeli légierővel szemben, de

az nem jelenthető ki, hogy teljesen eszköztelen lenne, hogy Izraelt más módszerekkel próbálja meg sebezni, akár közvetett módon.

Ilyen eszköz lehet (a ballisztikus rakéták és drónok izraeli polgári területeire való kilövésén kívül, ami most is zajlik):

• A Hormuzi-szoros lezárása: ezzel a lépéssel Irán megbénítaná a globális olajkereskedelmet.
• Ballisztikus rakéták kilövése olyan országokra, amelyek valamilyen szinten segítik Izraelt vagy otthont adnak amerikai, brit bázisoknak – ilyen Jordánia, Ciprus, Irak, Kuvait.
• Szárazföldi támadás Irak vagy Kuvait amerikai katonai bázisai ellen.
• Regionális szövetségesek mozgósítása – ez egy sokat tárgyalt, de kevésbé veszélyes forgatókönyv, hiszen a jemeni húszikon kívül Iránnak egyetlen olyan szövetségese sem maradt a régióban, amely érdemi katonai erővel bír, nem véletlen, hogy Izrael éppen most támadta meg a perzsa államot. Az iraki Kataib Hezbollah és a libanoni Hezbollah is jelezte nemrég: nem szeretnék segíteni Iránt, Teherán „meg tudja oldani egyedül” a helyzetet.

Nem véletlen, hogy a fenti három, radikálisabb lépést nem tette még meg Irán: ezek mind olyan intézkedések, melyeknek lenne kezdeti sokkhatása, de csak azt érnék el vele, hogy Izrael oldalán beszáll a háborúba az USA, Nagy-Britannia és / vagy a régió erős szunnita hatalma is.

Ugyanakkor, ha Teherán tényleg szorult helyzetbe kerül, nem kizárt, hogy valóban drasztikusabb lépéseket tesz majd.

Fordíthat még Irán?

A konfliktusban eddig Izrael egyértelmű fölényét láthatjuk: ahogy fentebb is írtuk, nagyon úgy fest, hogy az IAF gépei érdemi ellenállás nélkül dolgoznak az iráni légtérben. A légierőt, légvédelmet leszerelték, szinte bármit tudnak bombázni az ellenséges ország területén, amit akarnak.

Kérdés azonban, mit tudnak csinálni Irán föld alá ásott objektumaival: a nukleáris létesítményekkel, parancsnoki bunkerekkel, repterekkel, rakétabázisokkal.

Nem arról van szó, hogy Izrael nem tud kárt okozni ezekben a létesítményekben, de csupán meglévő légi képességeikkel ezen objektumok felszámolása rengeteg idő és pénz lehet még.

Lehet-e arról szó, hogy Izrael valamilyen módon szárazföldi inváziót kezd a több mint 1000 kilométerre lévő Irán ellen? Nem lenne lehetetlen, csupán értelmetlen. Lehet, hogy Irán nem ura saját légterének, az is lehet, hogy hadereje technológia és szervezettség tekintetében is le van maradva az ellenséges országhoz képest. Irán lakossága ugyanakkor tízszer akkora, mint Izraelé, legalább egymillió katonát tartanak fegyverben, illetve az egész országot átjárja az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest befolyása. Mindemellett a sivatagos, sziklás, hegyes terep minden inváziós sereg számára igazi poklot jelent.

Izrael érdeke most, hogy elérjék, hogy az Egyesült Államok segítséget küldjön: nehézbombázókra, bunkerromboló bombákra van szükség, lehetőleg az USAF nyílt beavatkozásán keresztül. Az sem kizárható, hogy akár az IDF, akár az Egyesült Államok valamilyen limitált szárazföldi különleges műveletet végez majd Irán területén, ilyet nemrég Izrael is végrehajtott Szíriában, amikor az ország földalatti rakétabázisait semmisítették meg a Hajat Tahrír al-Sham hatalomátvétele előtt.

Irán érdeke pedig, hogy minél jobban elhúzzák a háborút, hátha Izrael erőforrásai gyorsan elfogynak és a nemzetközi közösség a zsidó állam ellen fordul – egy 1000 kilométerre dúló háború megvívása a világtörténelem legdrágább vadászbombázóival akárhogy is nézzük, költséges projekt. Nem teljesen kizárható, hogy ha nem tudja Izrael elérni, hogy az USA is beszálljon a háborúba, előbb vagy utóbb elfogy a lendület, ez a lehetőség azonban akárhogy is nézzük, inkább csak elvi síkon létezik jelenleg, kevésbé tekinthető reálisnak.

A legvalószínűbb kimenetel most az, hogy

1. Izrael most néhány hétig fenntartja Irán bombázását.
2. Elég jó esély van rá, hogy valamilyen formában, legalább fegyverszállítmányok terén, besegít majd az Egyesült Államok, talán Nagy-Britannia is.
3. Vagy előbb, vagy utóbb, de szinte biztosan sikeres lesz az iráni bunkerrendszerek felszámolása,
4. jelenleg abszolút nem tűnik úgy, hogy Irán elő tud húzni valamilyen „titkos szuperfegyvert,” hogy átvegye a kezdeményezést.
5. Ha a teheráni vezetés úgy dönt, hogy teljesen tarthatatlan a helyzet, jöhet a tárgyalás a megmaradt nukleáris képesség és ballisztikus rakéták leszereléséről.

Hogy lesz-e rezsimváltás vagy sem Iránban, talán a legnagyobb kérdés:

nem teljesen kizárt, hogy néhány amerikai szenátor végül meg tudja győzni Donald Trumpot arról, hogy itt az idő egyszer és mindenkorra elintézni a perzsa állam évtizedek óta tartó fenyegetését a Közel-Keleten.

Címlapkép forrása: Stringer/Getty Images