Új utat szab Brüsszel: kohéziós forrásokból fedeztetnék a felfegyverkezést is

Akár 40%-ot is meghaladó előlegfizetésre is lehetőséget teremthet az Európai Bizottság új jogszabály-módosító javaslata, miután a 3 éve tartó háború és az új világpolitikai helyzet miatt jelentősen átrendeződött az EU stratégiai prioritáslistája.

A Bizottság kohéziós politikáért és reformokért is felelő alelnöke, Rafael Fitto elmondta, hogy a javaslattal

csökkentik a bürokráciát, optimalizálják a finanszírozási feltételeket és bővítik a befektetési lehetőségeket [...] kézzelfogható előnyöket biztosítva az európai polgároknak és felszabadítva a különböző területekben rejlő lehetőségeket.

Mivel a 392 milliárd eurós (157 ezer milliárd forint) kohéziós politikai forrásoknak eddig is meglehetősen alacsony mértékben lettek allokálva, az EB kedden a félidős felülvizsgálat részeként javaslatot terjesztett elő a felzárkóztatási pénzek önkéntes átcsoportosítására. Az öt kijelölt stratégiai prioritás:

• a versenyképesség és innováció,
• a védelmi ipar,
• a megfizethető lakhatás,
• a szárazság és árvíz elleni védekezés, valamint
• az energiaátállás.

A Bizottság elképzelése szerint a lakhatásra fordított forrásokat meg kéne kétszerezni, és a nagyvállalatokra is vonatkozó Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) olyan kritikus területeket is lehetne támogatni mint a védelem, stratégiailag fontos technológiák fejlesztése, vagy az ipar dekarbonizációja. Emellett a felzárkóztatási forrásokat használnák az energiahálózatok összeköttetésére és az e-járművek töltő-infrastruktúrájának kiépítésére is.

Az előterjesztett javaslat szerint a tagállamok önkéntesen állhatnának át erre az útra, de az igencsak erőteljes pénzügyi és adminisztratív ösztönzők miatt, gyakorlatilag ésszerűtlen lenne nem így dönteni a nemzeti kormányoknak.

Az új célok előmozdítását szolgáló beruházások összköltségének 30%-át utalnák ki előlegben, ami további 4,5%-al toldanának meg, ha új területekre történik az átcsoportosítások legalább 15%-a. Ha ez teljesül, akkor a kohéziós politikára való jogosultság is meghosszabbíthatóvá válik egy évvel.

Az ukrajnai háború által jobban sújtott keleti tagállamok esetében - így Magyarországéban is - ez további 9,5%-al egészíthető ki.

Mindehez az új jogszabály elfogadását követő két hónapon belül kéne kérni a kormányok 2021-2027-es kohéziós programjának módosítását, ennek elbírálására pedig további két hónapja lenne a Bizottságnak. Brüsszel elképzelésében így 2026 januárjától már az újrafókuszált projektek pöröghetnének, melyek végén a stratégiai beruházásokra fordított költségek akár 100%-át is megtéríthetné az EU.

A jelenlegi időszakban egyébként a szokásosnál is lassabb volt a kohéziós források lehívása, mivel a legtöbb tagállam a rövidebb határidejű, és alapvetően kedvezőbb feltételű helyreállítási források (RRF) megszerzésével foglalkoztak.

Magyarország esetében persze a jogállamisági mechanizmus egy további korlátot jelent a forrásokhoz való hozzáférésben, így kétséges, hogy mikor vagy hogyan juthat hozzá a összességében 20 milliárd eurót (8 ezer milliárd forintot) is meghaladó támogatásokhoz.

Címlapkép forrása: EU