1990 - Kuvait iraki megszállása
Kezdjük egy távolinak tűnő eseménnyel, Kuvait iraki megszállásával, ami akkor nagy hullámokat vetett a tőkepiacokon. 1990. augusztus 2-án Irak, Szaddám Huszein vezetésével váratlanul megszállta a szomszédos Kuvaitot. A támadás mögött gazdasági és politikai okok is álltak: Irak nagy adósságot halmozott fel az Iránnal vívott háború során, és sérelmezte, hogy Kuvait nem hajlandó elengedni ezeket a tartozásokat. Emellett Bagdad azzal is vádolta Kuvaitot, hogy túlexportálja az olajat, ezzel lenyomva az árakat, ami súlyos bevételkiesést okozott Iraknak. Irak stratégiai célnak tekintette Kuvait olajmezőinek megszerzését, és a Perzsa-öbölhöz való jobb hozzáférést.
A megszállás gyorsan lezajlott: az iraki hadsereg néhány óra alatt elfoglalta az országot, és bejelentette, hogy Kuvait Irak 19. tartományává válik. A nemzetközi közösség azonnal és határozottan elítélte a lépést. Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa gazdasági szankciókat vezetett be Irak ellen, majd 1991 januárjában egy amerikai vezetésű nemzetközi koalíció katonai úton indította meg a „Sivatagi vihar” hadműveletet Kuvait felszabadítására, aminek az eredményeként az iraki csapatokat kiszorították Kuvaitból.
A megszállás és az azt követő Öbölháború jelentős hatást gyakorolt a globális tőkepiacokra is: az alábbi táblázatból is jól látszik, hogy a részvénypiacokon nagy esés jött, az olajár meredeken emelkedett, a befektetők pedig a biztos menedéket választották, emelkedett az arany árfolyama.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
