Nagy megszorításról döntött a magyar kormány

Az állami tulajdonú gazdasági társaságok esetén is követendő példa, hogy erőforrásaikkal a lehetőségek szerint a leghatékonyabban és leginkább költségtakarékos módon gazdálkodjanak. Ezért a költségek megtakarítását vizsgálják a tulajdonosi joggyakorlók - olvasható Magyar Közlöny hétfő este megjelent számában kihirdetett rendelet magyarázatában.

A kormányrendelet az állami tulajdonú gazdasági társaságok tekintetében megtakarítási intézkedés elrendeléséről címet viseli. Ebben a kabinet a háborús inflációt és a környező országokban dúló fegyveres konfliktusokat említi meg, mint olyan tényezők, amelyek miatt alkalmazkodásra kényszerülnek a társaságok Magyarországon.

A rendelet lényege, hogy a közvetlenül vagy közvetetten 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak

megtakarítást kell elérni a 2025. év során elsősorban a személyi jellegű ráfordításai terhére.

A kormány döntése a megtakarítás konkrét mértékéről is szól, ugyanis kimondja, hogy a megtakarítás mértéke legalább a társaságok 2024. évi számviteli beszámolója szerinti személyi jellegű ráfordítások 5%-ának 6 hónapra eső időarányos részével megegyező összeg.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a tavalyi egész éves személyi jellegű ráfordítás 5%-át kell venni kiindulásképp, majd azt 6 hónapra időírányosítani, vagyis lefelezni. A rendelet nem részletezi, hogy miért van szükség az időarányosításra, de feltételezhető, hogy a kormány a 2. félévben akar érezhető megtakarítást elérni az állami cégeknél.

Egy ilyen típusú takarékossági intézkedés egyáltalán nem szokatlan. Ebből a hétfői Magyar Közlönyből derül ki, hogy a 216/2024. (VII. 31.) kormányrendelet is lényegében erről szólt tavaly, ezt most vonta vissza a kormány. Az alig egy éve kihirdetett kormánydöntés ugyanezt írta elő az állami cégeknek, pontosabben így hangzott ez: a megtakarítás mértéke a társaságok 2023. évi számviteli beszámolója szerinti személyi jellegű ráfordítások 5%-ának 4 hónapra eső időarányos részével megegyező összeg.

Részletes előírások

Arról nem szól a rendelet, hogy ezt a bérek csökkentésével és/vagy a létszám csökkentésével kell a vállalatoknak megvalósítaniuk.

A kormány tagja az egyes Társaságokra jutó megtakarítási összeget e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül határozza meg - teszik hozzá.

Az egyes kormánytagok a hozzá tartozó fejezet vonatkozásában eltérhetnek ettől a mértéktől, azzal, hogy a fejezetbe tartozó, tulajdonosi joggyakorlása alatt álló Társaságok együttes megtakarítási kötelezettségének ez esetben is el kell érnie a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló társaságok 2024. évi számviteli beszámolója szerinti személyi jellegű ráfordítások 5%-ának 6 hónapra eső időarányos részével megegyező összeget.

A kormány tagja a Társaságok egyenkénti és együttes megtakarítási kötelezettségeiről döntését követő 15 napon belül írásban tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt.

Az érintettek a megtakarításuk összegét a megtakarítás évének december 15. napjáig kötelesek befizetni a központi költségvetés javára a Magyar Államkincstár által vezetett „Gazdasági társaságok megtakarításai” megnevezésű, 10032000-01200021-09060032 számú számlára - szól a rendelet.

Komoly feltételeket is szabott a kormány az érintett cégeknek.

• A társaságok a befizetési kötelezettségüket hitel, kölcsön felhasználásával nem teljesíthetik.
• Az érintettek a befizetési kötelezettségüket az ott előírt határidőben nem teljesítik, a fennmaradó összeg kétszeresét kötelesek megtakarítani, és befizetni a központi költségvetés javára a 2026. évben.

Az e rendelet szerinti megtakarítás befizetését a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzi - áll a kormány döntésében.

A kormányrendelet érdekessége továbbá a melléklete, amelyben a kormány 30 társaságot sorol fel, amelyeket nem érint a fentebb részletezett megszorítás. Ezen a ponton az is kiderül a dokumentumból, hogy a lenti 30 cégen kívül nem kell alkalmazni a megtakarító intézkedéseket a Magyar Nemzeti Bankra, valamint annak a közvetlenül és közvetetten a többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságokra, az Országgyűlés Hivatala tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaságokra, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 42/A. §-a alapján kivezetésre szánt állami vagyoni körbe tartozó gazdasági társaságokra.

Miért van erre szükség?

Pár héttel ezelőtt részletesen beszámoltunk arról, hogy elcsúszásban van a 2025-ös költségvetés, nem véletlen, hogy a kormány nemrégiben döntött az idei költségvetési hiány megemeléséről. A pénzforgalmi szemléletű hiánycél 651 milliárd forinttal növekedett, közben a parlament által tavaly elfogadott idei eredményszemléletű GDP-arányos hiánycél 3,7%-ról 4,1%-ra emelkedett, igaz ezt a kormány sehol sem vezette át hivatalosan a papírokon.

Az idei költségvetés elcsúszásának egyik szomorú következménye, hogy 2025-ben várhatóan emelkedik a GDP-arányos államadósság. Friss előrejelzésében jutott erre a következtetésre a Magyar Nemzeti Bank elemzői stábja.

A másik lényeges következménye, hogy az időközben nyáron elfogadott 2026-os költségvetés is nagyon ingatag lábakra épül emiatt.

Korábban már ismert volt Kisgergely Kornél államháztartásért felelős államtitkár Portfolio-nak adott interjújából, hogy a kormány zárolásokat hajtott végre a központi költségvetésben az idei büdzséfolyamatok kordában tartása végett, és most úgy tűnik, újabb lépéssel igyekszik kontrollálni az elcsúszásban lévő költségvetést.

Címlapkép: A kormány Gazdasági Kabinetjének június 30-i ülése Forrása: Nagy Márton Facebook-oldala