Irán és Izrael újra csapásokat mért egymásra - Híreink az Irán-Izrael háborúról szombaton

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy Irán katonai infrastruktúráját támadja Irán dél-nyugati részében. Az iráni állami Fars hírügynökség szerint robbanás hallatszott Khuzestan tartományban.

(Sky News)

Az izraeli hadsereg szerint két iráni drón áthatolt Izrael légvédelmén, és északi és déli helyszínekre mért csapást.

Az Észak-Izraelben lévő drón a jordániai határ közelében lévő Beit Shean városában csapódott be, és a katasztrófavédők szerint egy kétszintes házat talált el. A helyszínről készült felvételeken jól látszott, hogy az épület oldalán nagy lyuk tátong, az ablakok és az ajtók pedig ki lettek lőve. A ház körüli területet a becsapódás következtében törmelék és föld borította. A Magen David Adom (MDA), az izraeli mentőszolgálat közölte, hogy nem találtak áldozatokat a helyszínen, miközben tovább kutatnak a romok között.

A másik drón az ország déli részén egy nyílt területen landolt.

Az Iránból indított drónok túlnyomó többségét eddig elfogták, mielőtt célba értek volna. Az IDF szerint a mostani támadás során is számos drón hatástalanítottak, amelyek nagyjából ugyanabban az időben közelítették meg Izraelt, többek között a dél-izraeli Arava-sivatagban és a megszállt Golán-fennsíkon.

Irán több mint 1000 drónt lőtt ki azóta, hogy Izrael a múlt héten először indított támadást Irán ellen - közölte egy izraeli katonai tisztviselő.

(CNN)

Tayyip Erdogan kemény kritikával illette Benjamin Netanjahu kormányát, amelyet a legfőbb akadálynak nevezett a Közel-Kelet békéjének megteremtésében. Erdogan úgy véli, hogy Izrael szándékosan megpróbálja megakadályozni az Egyesült Államok és Irán közötti nukleáris tárgyalásokat, mivel nem érdekelt a diplomáciában, ezt pedig az izraeli katonai támadásokkal is bizonyítja. A török vezető arra szólította fel a nemzetközi közösséget, hogy ne hallgassanak Izrael „mérgező” narratívájára a konfliktussal kapcsolatban, hanem helyette a diplomáciai megoldásokat részesítsék előnyben. Több ország is sürgeti Iránt, hogy üljön tárgyalóasztalhoz, ám iráni tisztviselők jelezték, hogy az izraeli támadások folytatódása mellett nem lehetséges békés megoldást találni. (Sky)

Az iráni egészségügyi minisztérium közlése szerint legalább 430 ember vesztette életét Iránban az Izrael és Irán közötti háború kezdete óta, amely június 13-án robbant ki. A harcokban eddig mintegy 3 500 ember sérült meg. Izraelben legalább 24 halálos áldozatról és több száz sebesültről számoltak be. A konfliktus izraeli légicsapásokkal kezdődött, amelyek iráni nukleáris és katonai létesítményeket céloztak. Irán válaszul az izraeli hadsereg becslése szerint 450 rakétát és 1 000 drónt indított Izrael területére. (SKY)

Isar Tabatabai-Qamsheh iráni nukleáris tudós és felesége életét vesztette egy, az izraeli hadsereg által végrehajtott támadásban – számolt be a Mehr iráni hírügynökség.

A jelentések szerint a két ország a mai nap hajnalán ismét kölcsönös katonai csapásokat hajtott végre. Izrael hivatalosan nem kommentálta az iráni tudós haláláról szóló híreket, ugyanakkor korábban bejelentette, hogy likvidált két magas rangú iráni parancsnokot, akik a Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős Quds egységéhez tartoztak.

Az elmúlt két hétben Izrael már hat vezető iráni atomtudóst ölt meg, ami komoly aggodalmakat kelt a térség biztonsági helyzetével kapcsolatban, és újabb eszkalációt vetít előre az izraeli–iráni konfliktusban. (Sky)

"Ezt a helyszínt a Hezbollah Radouane erői használták izraeli civilek elleni terrortámadások végrehajtására, és ez az Izrael és Libanon közötti megállapodások durva megsértését jelenti" - derült ki a hadsereg közleményéből.

A tájékoztatás szerint a helyszínről a Hezbollah egyik tagjának kihallgatása nyomán értesültek. Az éjszaka folyamán a hadsereg azt is bejelentette, hogy lecsapott egy "Hezbollah-terroristára" Dél-Libanonban, további részleteket nem ismertettek.

Pénteken Izrael védelmi minisztere, Jiszráel Kac figyelmeztette a libanoni síita mozgalmat, azt tanácsolva, hogy ne avatkozzon be az Iránnal vívott háborúba. Izrael alig több mint egy hete indított offenzívát Irán ellen, miközben hadserege továbbra is szórványos csapások sorozatát hajtotta végre Libanonban, főként az ország déli részén, jelezve, hogy a libanoni szélsőséges mozgalmat veszi célba.

Az Izrael és a Hezbollah között a több mint egy évig tartó harcok, majd két hónapig tartó nyílt háború után november 27-én tűzszüneti megállapodás lépett életbe. A tűzszünet feltételei szerint a libanoni csoportnak vissza kellett vonnia erőit és le kellett szerelnie minden katonai infrastruktúrát a Litani folyótól délre, mintegy harminc kilométerre az izraeli határtól, Izraelnek pedig vissza kellett vonnia erőit libanoni területről.

Az izraeli hadsereg azonban továbbra is fenntart öt, általa stratégiai fontosságúnak tartott határállást, és szinte naponta hajt végre csapásokat Libanonban, azt állítva, hogy a Hezbollahot veszi célba. A Hezbollah 2023. október elején nyitott frontot azzal, hogy Dél-Libanonból rakétákat lőtt ki Észak-Izraelre, azt állítva, hogy a Hamász palesztin iszlamista mozgalom támogatására cselekszik, amelynek 2023. október 7-én izraeli földön végrehajtott, példátlan támadása háborút robbantott ki a Gázai övezetben. (MTI)

Két nukleáris centrifuga gyártó létesítményt ért izraeli légicsapás az iráni Iszfahán városában – erősítette meg egy névtelen izraeli katonai forrás a Reutersnek. A támadás célpontjai az urándúsítás szempontjából kulcsfontosságú centrifugák gyártási helyei voltak, amelyek nélkül az iráni atomprogram jelentős akadályokba ütközhet.

Iszfahán Irán középső részén található, és stratégiai fontosságú: itt működik az ország egyik legnagyobb és legfontosabb nukleáris létesítménye. Korábban az iráni Fars hírügynökség is arról számolt be, hogy izraeli támadás célpontjává vált az iszfaháni nukleáris központ, de részleteket akkor még nem közöltek.

A centrifugák olyan eszközök, amelyekkel az uránt dúsítják, a folyamat felhasználható békés célokra, például energiatermelésre, de akár atomfegyverek előállítására is.

Izrael védelmi minisztere, Joáv Galant megerősítette, hogy egy célzott légicsapásban megölték Száíd Izádit, az iráni Forradalmi Gárda alá tartozó Kudsz Erők egyik veterán parancsnokát. Izádi a szervezet palesztin ügyekért felelős részlegét, a Palesztina Hadtestet vezette, és Qom városában, egy lakóépület elleni támadás során vesztette életét.

A Kudsz Erők az 1980-as évektől kezdve stratégiai szövetségeket alakítottak ki Izrael ellenségeivel, többek között a libanoni Hezbollahhal és a gázai Hamásszal. Az Izrael-ellenes „ellenállási tengelyt” azonban az utóbbi években jelentős veszteségek érték, különösen a 2023. október 7-i hamászos támadást követő izraeli válaszcsapások után.

Az iráni média megerősítette, hogy kora reggel támadás érte Qom városát, ám hivatalosan nem nevezték meg az áldozatot. Izrael azonban nyíltan vállalta az akciót, újabb üzenetet küldve Teheránnak a térségben folytatott befolyásépítési törekvései ellen.

Az iráni állami média szerint robbanásokat lehetett hallani Irán középső részén fekvő Iszfahán városában.

A hírek nem sokkal azután érkeztek, hogy az Izraeli Védelmi Erők bejelentették: újabb támadáshullámot indítottak Irán ellen.

A Fars hírügynökség arról számolt be, hogy a város légvédelmi rendszere működésbe lépett.

Fontos megjegyezni, hogy Iszfahán ad otthont Irán legnagyobb nukleáris kutatóközpontjának, amelyet korábban már izraeli támadások is értek.

Címlapkép forrása: Mostafa Alkharouf/Anadolu via Getty Images

Izrael ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy országának támadásai nem fognak megszűnni Irán ellen, amíg "a nukleáris fenyegetést le nem szerelik", és "az iráni hadigépezetet le nem fegyverzik".

A kijelentésre az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülésén került sor, ahol Irán és Izrael élesen vádolta egymást. António Guterres ENSZ-főtitkár közben arra figyelmeztetett: a konfliktus további eszkalációja olyan "tüzet szíthat, amit senki sem tud majd megfékezni".

Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete így fogalmazott:
„Nem állunk meg. Nem állunk meg addig, amíg Irán nukleáris fenyegetését meg nem szüntetjük, és hadigépezetét le nem szereljük.”

Irán külügyminisztere, Abbász Araghcsi szerint országának kétségei vannak afelől, hogy megbízhat-e az Egyesült Államokban a diplomáciai tárgyalások során, miután Izrael két nappal a következő egyeztetési forduló előtt légicsapást mért Iránra. A külügyminiszter erről az NBC amerikai hírtelevíziónak nyilatkozott.

Araghcsi felvetette, hogy az Egyesült Államok esetleg csupán „fedősztoriként” használta a tárgyalásokat az izraeli támadás leplezésére:

Talán ez volt az eredeti tervük, és csak a tárgyalásokat használták arra, hogy elfedjék azt,

mondta.

Majd így folytatta:

Már nem tudjuk, hogyan bízhatnánk bennük. Amit tettek, az valójában a diplomácia elárulása volt.

Izrael első támadását épp két nappal az előtt hajtotta végre, hogy Washington és Teherán megkezdte volna a hatodik tárgyalási fordulót.

Donald Trump egyelőre nem kéri Izraelt az Irán elleni katonai akciójának leállítására, ami Teherán feltétele lenne a tárgyaláshoz - az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt pénteken.

Az elnök kérdésre válaszolva kifejtette, hogy egy ilyen kérést Izrael felé most nagyon nehéz lenne megtenni, mert "nyerésben van". Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész, hajlandó és képes tárgyalásra, valamint hozzátette, hogy "beszéltünk Iránnal, és majd meglátjuk mi történik".

A Fehér Ház szóvivője még csütörtökön arról beszélt, hogy az elnök két héten belül határoz arról, hogy az Egyesült Államok közvetlen módon bekapcsolódik-e Izrael oldalán, elsősorban iráni nukleáris létesítmények elleni katonai művelettel. Donald Trump New Jersey-be érkezése után a repülőtéren nyilatkozott, ahol azt is szóvá tette, hogy Tulsi Gabbard, az amerikai nemzeti hírszerzési igazgatója téved az Irán által megtestesített fenyegetés ügyében, és abban hogy ne lenne bizonyíték arra, hogy Irán atomfegyvert épít.

Megismételte azt az állítását, hogy az izraeli katonai beavatkozás híján Irán akár már hetek, de hónapokon belül bizonyosan legyártott volna atomfegyvert. Az elnök azt is kifejtette, hogy Európa nem fog tudni sokat segíteni Irán és Izrael háborújának ügyében, amivel arra reagált, hogy Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken tárgyalóasztalhoz ültek Genfben.

A megbeszélés, amelyen Kaja Kallas európai uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő is részt vett, látható eredmény nélkül ért véget, bár a felek hangsúlyozták, hogy nyitottak a további tárgyalásokra. Szintén pénteken ENSZ Biztonsági Tanácsában a közel-keleti háborús helyzet miatt összehívott rendkívüli tanácskozáson Danny Danon Izrael nagykövete azzal bírálta Iránt, hogy "globális terrorizmust szít, miközben áldozatot játszik".

Szavait Szaid Jiravanihoz, Irán ENSZ képviselőjéhez intézve úgy fogalmazott, hogy "Ön védelmet kér a tanácstól, miközben az én népem kiirtására sző terveket, ebből elég". "Ön nem egy áldozat, még csak nem is diplomata, hanem egy farkas, aki diplomatának tetteti magát" - fogalmazott az izraeli diplomata. (MTI)