
Európa innovációs versenyképessége évek óta gyenge pontja a kontinens gazdasági struktúrájának. A legígéretesebb európai startupok és technológiai cégek gyakran az Egyesült Államokban keresnek tőkét, mert ott a szabályozói környezet egyszerűbb, az adminisztráció gyorsabb, a kockázatitőke-piac fejlettebb, és a nagy összegű befektetések könnyebben elérhetők. Európa a legtöbbször nem a tehetség hiányán bukik el, hanem azon, hogy nem tudja megtartani saját innovátorait.
A kontinens startupjainak jellemző útja: helyi ötlet, kezdeti európai támogatás, majd amerikai pénz, amerikai piac, és végül amerikai székhely.
Ezt a problémát súlyosbítja az is, hogy az európai szabályozási környezet gyakran túlterheli a fiatal vállalkozásokat. Az uniós adatvédelmi rendelet (GDPR), az AI Act, a Digital Markets Act, a Digital Services Act és más szabályozások olyan bonyolult jogi- és adminisztrációs dzsungelt alkotnak, amelyen csak a legnagyobb cégek tudnak hatékonyan átvágni. A kisebb, növekedésben lévő cégek gyakran megakadnak, vagy épp emiatt választják inkább az amerikai környezetet, ahol ugyan léteznek szabályozások, de az innovációs ciklusokhoz rugalmasabban alkalmazkodnak.
Az Európai Bizottság viszont azt reméli, hogy a geopolitikai változások, különösen Donald Trump visszatérése a Fehér Házba, új lehetőségeket is teremthetnek Európa számára.
Az Egyesült Államokban egyre több kutató, vállalkozó és befektető érzi bizonytalannak a környezetet, különösen a bevándorlási szabályok szigorítása és a kutatásfinanszírozás csökkenése miatt. Egyes európai szereplők – mint például Bécs, Oslo vagy Brüsszel – már léptek: gyorsított eljárásokkal, ösztöndíjprogramokkal és különleges tudományos menedékjoggal próbálják átcsábítani az amerikai rendszerből kiábrándult kutatókat és vállalkozókat.
Brüsszel pedig meghirdette a Choose Europe! nevű programot, hogy megfordítsa az agyelszívást, és elcsábítsa a washingtoni tilalmak miatt ellehetetlenülő kutatókat Európába. Ehhez jelentős támogatást is fizetnek.
Készül az európai pénzügyi atomfegyver
Az Európai Bizottság is felismerte a problémát, és ambiciózus reformokba kezdett. A legfontosabb ezek közül a megtakarítási és befektetési unió (Savings and Investment Union), amelynek célja, hogy végre valódi tőkepiaci unió jöjjön létre az EU-n belül. Az elképzelés szerint az európai megtakarításokat – különösen a nyugdíjalapokban lévő tőkét – sokkal hatékonyabban kellene hazai innovációkba, startupokba, és technológiai vállalkozásokba csatornázni.
Jelenleg ugyanis ezek az alapok jellemzően amerikai eszközökbe fektetnek, és csak töredékük áramlik vissza európai innovációba.
A megtakarítási unió célja tehát kettős: egyrészt a hazai startupok finanszírozásának megkönnyítése, másrészt a gazdasági szuverenitás erősítése, vagyis annak elkerülése, hogy az európai technológiai fejlődés továbbra is külső forrásoktól függjön. Az Európai Bizottság ennek érdekében támogatná az egységes tőkepiac mélyítését, a határokon átnyúló befektetési akadályok lebontását, valamint az adminisztratív és jogi harmonizációt.
Azonban a Bizottság elképzeléseinek megvalósítása nem könnyű. A politikai valóság – tagállami protekcionizmus, eltérő nyugdíjstruktúrák, jogharmonizációs nehézségek – eddig rendre megakasztotta a hasonló reformokat. Bár a tőkepiaci unió ötlete már 2014 óta létezik, érdemi áttörést mindeddig nem sikerült elérni.
Most viszont, az amerikai technológiai bizonytalanság közepette, megnyílhat az az ablak, amely lehetőséget ad a régi struktúrák újragondolására.
Épül az európai Szilícium-völgy?
Ebbe az ökoszisztéma-építési törekvésbe illeszkedik a „Silicon Saxony” példája is, amelyet most mutattak be az Európai Tanács versenyképességi csoportjában. Ez a németországi félvezetőipari klaszter – amely 400-nál is több vállalatból áll –, mára nemcsak a régió, hanem egész Európa egyik kulcsszereplőjévé vált a mikroelektronikai innovációban.
A klaszter Drezda környékén koncentrálódik, ahol már most is erős gyártókapacitások és kutatási infrastruktúra található.
A Silicon Saxony célja, hogy a félvezetőgyártás ne csak alvállalkozói szerepkörben legyen jelen Európában, hanem teljes értékláncot átfogó, saját fejlesztésekkel is rendelkező iparággá váljon.
A május 13-i brüsszeli prezentációjuk során a Silicon Saxony képviselői kiemelték: ha Európa nem épít saját technológiai szuverenitást a kulcságazatokban – így a félvezetők, mesterséges intelligencia, kvantumtechnológia területén –, akkor tartósan kiszolgáltatott marad. A klaszter szerint az „EU Chips Act” jó kezdeményezés, de a végrehajtás során rugalmas és iparágvezérelt megközelítésre van szükség. Kulcsfontosságú a köz- és magánszféra szorosabb együttműködése, az oktatás és képzés reformja, a technológiai munkaerőhiány kezelése, valamint a beruházások gyors és hatékony engedélyezése.
A Silicon Saxony vezetői figyelmeztetettek:
egyetlen félvezetőgyár felépítése 3–5 év és több milliárd euró.
Ezért elengedhetetlen a hosszú távú, stabil, kiszámítható szabályozási környezet. Emellett a versenyképességhez szükség van a legmodernebb gyártási technológiákra – például fejlett csomagolási és integrációs eljárásokra –, valamint arra, hogy az európai ökoszisztéma ne csak kutasson, hanem képes is legyen az eredményeket ipari méretben előállítani.
Európa tehát válaszúthoz érkezett. Az amerikai piac körüli bizonytalanság lehetőség, de csak akkor, ha a kontinens képes élni vele. Ehhez nem elég programokat indítani a Silicon Saxony tapasztalatai alapján:
működő piacokat, életszerű szabályozást, és skálázható finanszírozási struktúrákat kell teremteni.
„A startupok nem politikai stratégiákból nőnek ki, hanem élő, versenyképes ökoszisztémákból” – fogalmaztak prezentációjukban. Az ilyen ökoszisztémák egyik kulcseleme a tőke, a másik pedig a kiszámítható környezet.
Ha Európa képes ezeket biztosítani, akkor valóban meg tudja fordítani a trendet – és nem elcsábítani fogják az innovátorait, hanem megtartani. Vagy akár visszacsábítani
– mondták el a tagállamok minisztereinek.
Címlapkép forrása: EU
Megvan a következő orosz–ukrán tárgyalás időpontja, de még rengeteg a kérdés – Háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Kiszivárgott Moszkva szövetségesének nagy titka, máris robbanás rázta meg az országot
Nehéz elvonatkoztatni.
Árulkodó felvételek: nem tétlenkedett Ukrajna, elképesztő védelmi rendszert épített ki Oroszországgal szemben
Újabb kemény akadály az orosz haderő előtt.
Egy korszak zárul le - Nyugdíjba vonul Müller Cecília
Utódjáról egyelőre nincs hivatalos információ.
A cseh igazságügyi miniszter lemondott egy 16 milliárd forintnyi bitcoin-ajándék miatt
Pavel Blazek szerint nem történt törvénysértés.
Megrémültek a magyar alapkezelők? Minden kockázatos befektetésből menekítik a pénzüket
A háború kitörése óta nem láttunk ilyet.
Digitális arany vs. arany - Melyiké a jövő?– Hova tedd a pénzed?- Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Vajon feltámad-e végre a szél?
Miközben egy másfél évvel ezelőtti jogszabálymódosítás nyomán lehetővé vált, hogy újra szélerőművek épüljenek Magyarországon, itthon és globálisan egyaránt a
Bérlet helyett menetjegy?
A használat és a költség örök problémája, hogy gyakorlatban sokszor elválnak egymástól. Ez pedig szinte mindig kedvezőtlen eredményhez vezet. Nagyon sok ilyen helyzet van az életünkben; pél
Everything Wrong with Retail Investors and Why It Is Not Just Psychology
Retail investors are often portrayed as naïve actors in financial markets: less informed, overly emotional, and prone to predictable mistakes. In the hands of the wrong actor, the retail crowd may not jus
A vételár kalkuláció véglegesítése a cégértékesítések során - tranzakció zárási mechanizmusok
A cégértékesítés egyik legkritikusabb pontja, amely az eladók és vevők döntéseit leginkább befolyásolja, a tranzakciós Vételár meghatározása és annak véglegesítési mechanizmusa. Fontos
Dr. Robot rendel - az AI új szerepe az egészségügyben
A diagnosztikától az adminisztrációig, a személyre szabott terápiáktól a betegutak optimalizálásáig egyre több területen kap szerepet az AI. De vajon mennyire bízhatjuk rá magunkat egy...
Th
Innováció határok nélkül: új korszak a magyar-koreai kutatás-fejlesztésben
2025-ben új lendületet kap a magyar és dél-koreai kutatók, fejlesztők és vállalatok közötti együttműködés: megjelent a 2025-1.2.3-TÉT-IPARI-KR kódszámú pályázati felhívás, amely a ké
Milyen MI-stratégiára lenne szüksége az USA-nak?
Eric Schmidt a mesterséges intelligencia gyors fejlődésének biztonsági és energiaellátási kockázatairól beszélt az amerikai Képviselőházban.
Halra magyar! 400 milliós pályázat nyílik halfeldolgozók fejlesztésére
Kiemelt lehetőség mikro-, kis- és középvállalkozások, őstermelők, családi gazdálkodók és halfeldolgozással foglalkozó induló cégek számára.

5 perc alatt kiderül, hol bukhat el a céged - Mindent az akadálymentesítésről (x)

- Leplezetlenül beavatkozott Donald Trump a kiélezett küzdelembe – Ez dönti majd el Európa sorsát?
- Kijöttek a friss állampapíradatok: olyan történt, amire kevesen számítottak
- Az egész világ egyetlen vadászgépről beszél: azt mondják, a legmodernebb európai gépeket győzte le a J-10C
- Drámai időjárás-előrejelzés érkezett: ekkor robbanhat be a pokolian forró nyár Magyarországon
- Óriási bizonytalanságot hoz az ingatlanpiacon a kormány új lépése
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Divat vagy okosság? ETF-ek és a passzív befektetések világa
Fedezd fel az ETF-ek izgalmas világát, és tudd meg, miért válhatnak a befektetők kedvenceivé!
Aggasztó az ázsiai lódarázs gyors terjedése, bárhol felbukkanhat a veszélyes rovar
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Katasztrófa Parajdon: fogad még valaha látogatókat a sóbánya?
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Meddig nőhet még a magánegészségügy?
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Eladó új építésű lakások
Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.