Nagy lövést kaphat Magyarország a fegyverkezéssel, ha nem lép a kormány

Az elmúlt hónapokban Európa a hidegháború utáni történetének legélesebb fordulatát vette: újra elkezdett fegyverkezni. Az Európai Unió egy teljesen új programcsomagot, a ReArm Europe-ot indította el, ami a kohéziós és helyreállítási támogatások átcsoportosításával, a magántőke mobilizálásával, valamint a SAFE közös hitelfelvételi program elindításával akár 800 milliárd eurónyi összeget pumpálhat a következő években a védelmi kapacitások fejlesztésébe. Azonban a permakrízisek korában, a koronavírus-járvány és az energiaválság után a legtöbb tagállam költségvetése túlfeszített, az országoknak ráadásul valahogy a versenyképességi reformokra is forrásokat kellene találniuk.

Részben emiatt az elszabaduló államadósság- és hiányszintek miatt indult újra a stabilitási és növekedési paktum, amelyet ugyan megreformáltak, nagyobb rugalmasságot adnak az egyes országoknak a kiadásoknál, de végső soron a célszámok maradtak: az adósság a GDP 60 százalékánál, a költségvetési hiány pedig annak 3 százalékánál nem lehet magasabb. 

Az Európai Bizottság ezért javasolta a nemzeti menekülési záradékok (national escape clause, NEC) aktiválását, amely GDP-arányosan 1,5 százaléknyi további költekezést enged a védelmi képességek fejlesztésére. Mint minden Brüsszelben, ez sem pontosan azt jelenti, mint amit az ember első kiolvasna belőle: a viszonyítási pontot ugyanis nem a bevezetéskori, 2025-ös év hadikiadásai jelentik, hanem a 2021-es évhez képest számítják.

Így például Magyarország 0,9 százaléknyi költségvetési mozgásteret kap 2025-ben, míg Franciaország csak 0,8 százalékot.

Brüsszelben most azt is megvizsgálták, milyen hatással jár, hogy időlegesen lehetővé teszik a korábban meghatározott kiadási pályától való eltérést. 

A mostani elemzés azért is tanulságos, mert ez még azzal számolt, hogy a tagállamok a plusz mozgástérrel átlagosan a GDP 3 százalékára tornásszák fel a fegyverkezési költéseiket. Ez pedig elmarad a Donald Trump elnök követelésére a hágai csúcstalálkozón 5 százalékra emelt NATO-elvárásoktól, amelyben Spanyolország kivételével az összes, a katonai szövetséghez tartozó tagállam partner volt. A brüsszeli helyzetkép tehát még egy visszafogottabb kiadáscsokorról fest kihívásokkal teli jövőképet.

Sok ország, sok szétfeszített költségvetés

A Bizottságnál eddig 15 tagállam kérte a kiadások növelését – köztük Görögország, Lengyelország, Magyarország és a balti országok. Az érintett országokban a 2028-ra prognosztizált átlagos költségvetési hiány átlagosan 1,2 százalékponttal, az államadósság pedig 2,6 százalékponttal lesz magasabb a menekülési záradék nélküli alapforgatókönyvhöz képest.

A szimulációk azt is megmutatják, hogy az egyes tagállamokat eltérő módon érinti a rugalmasság kihasználása: míg Finnország esetében a költségvetési hatások a legnagyobbak (a NEC miatt megszűnik a rá érvényes adósságfékező „safeguard”, így a deficitje közel 2,5 százalékponttal nőhet 2028-ra), addig a legkisebb növekedést a strukturálisan alacsonyabb adósságszintű és nagyobb költségvetési rugalmassággal bíró tagállamok (például Észtország) mutatják.

A legnagyobb kiigazítási igény a második fiskális ciklusban (2029–2032) szintén Finnországot, Lengyelországot és Görögországot érinti, ahol az éves kiigazítási szükséglet elérheti az 0,7–0,8 százalékpontot is.

Az Európai Bizottság elemzése egyben figyelmeztetés is: az új fiskális keretrendszer csak akkor tartható fenn, ha a NEC alkalmazása nem válik a költségvetési fegyelem fellazításának eszközévé. Bár a jelentés hangsúlyozza, hogy a középtávú fenntarthatóság minden ország esetében biztosítható a második ciklusban tervezett kiigazítás révén, ennek feltétele a strukturális reformok beindítása. Az uniós átlag szerint a NEC miatti kiigazítási többletigény 2029-től évente 0,4 százalékpont, amely 7 éves periódus esetén 0,25 százalékpontra csökkenthető – de csak abban az esetben, ha a tagállamok meggyőző beruházási és reformprogramot mutatnak fel.

A 2024/1263-as uniós rendelet értelmében a NEC alkalmazása lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy ideiglenesen eltérjenek a nettó kiadási pályától, ha kivételes körülmények – például a biztonsági környezet romlása – súlyosan érintik az államháztartást. Az Európai Bizottság ugyanakkor kiköti: a középtávú fiskális fenntarthatóság nem sérülhet.

A 2025–2028 közötti időszakra vonatkozó fő szcenárió szerint a védelemi kiadások GDP-arányosan legfeljebb 1,5 százalékos növekedése engedélyezett, lineárisan elosztva négy évre. Ez az uniós tagállamok átlagában 1,3 százalékponttal magasabb költségvetési hiányt és 2,6 százalékponttal nagyobb államadósságot eredményezhet 2028-ra a menekülési záradék nélküli alapforgatókönyvhöz képest.

Magyarország is fegyvert vesz a kézbe

Ahogy arról többször írtunk, Magyarország a menekülési záradék aktiválását kérő 15 tagállam között szerepel. Az Európai Bizottság jelentésének szimulációi szerint hazánkban a fő NEC-szcenárió (lineáris védelmi kiadásnövelés 2025–2028 között) a következő hatásokkal járna:

• A költségvetési hiány 2028-ra 1,3 százalékponttal lehet magasabb, mint a „no-NEC” alapeseti forgatókönyvben.
• Az államadósság GDP-arányos értéke 2,5–2,7 százalékponttal nőhet ugyanebben az időszakban.
• A strukturális elsődleges egyenleg (SPB) romlása évente 0,375 százalékponttal gyorsulna, 2028-ra elérve az 1,5 százalékpontos eltérést a baseline forgatókönyvhöz képest.

Ez a pálya középtávon komoly korrekciót követel: a 2029–2032 közötti második kiigazítási ciklusban Magyarországnak – a Bizottság szimulációi szerint – évente plusz 0,4 százalékpontos költségvetési kiigazításra lesz szüksége az alapszcenárióhoz képest. Amennyiben hazánk él a 7 éves hosszabbított kiigazítási periódus lehetőségével (egy strukturális reformcsomag ellenében), ez az érték évi 0,25 százalékpontra csökkenhet.

A jelentés két alternatív előrejelzést is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mi történne, ha Magyarország nem teljesen használná ki a mozgásteret:

1. Frontloaded (fejnehéz) szcenárió: ha Magyarország azonnal, már 2025-ben kihasználja a teljes 1,5 százalékpontos mozgásteret, és ezt fenntartja 2028-ig, a hiány és adósság csak kis mértékben lenne magasabb, mint a lineáris szcenárióban, de az állampapír-piacokra gyakorolt kamathatás erősebb lehet, mivel az adósság gyorsabban halmozódik.
2. Részleges kihasználás: ha a NEC keret csak 50 százalékát használjuk ki, a strukturális kiigazítási kötelezettségek is arányosan csökkennek: 0,2 százalékponttal évente (vagy 0,125 p.p. a hosszabb ciklusban).

E szcenáriók szerint a menekülési záradék rugalmas eszköz, amely lehetőséget ad a kiadások időzítésének országonkénti optimalizálására.

Az Európai Bizottság elemzése egyértelmű: a NEC alkalmazása csak időleges könnyítés, utána kötelező az adósságpálya visszaterelése fenntartható szintre. Még azoknál az országoknál is, ahol a kiinduló helyzet viszonylag kedvező (pl. alacsonyabb adósság vagy magasabb gazdasági növekedés), a második tervezési ciklusban szükséges kiigazítás csak elhalasztódik, de nem kerülhető el.

Magyarország számára ez különösen fontos: hazánk már jelenleg is a stabilitási és növekedési paktum által megszabott felsőhatárt jelentő 60 százalékos szintnél magasabb (2023-ban ~75%) GDP-arányos államadóssággal és 5-6% körüli költségvetési hiánnyal működött.

A NEC idején vállalt védelmi kiadásnövelés így egy magasabb kiindulási adósságszintről indítja el a második költségvetési ciklust, amikor az új uniós szabályok szerint ismét szigorúbb kiadási korlátok lépnek életbe.

Az Európai Bizottság Portfolio-nak külön megküldött, az elemzéshez felhasznált adatai alapján a magyar deficit 2028-ban az alapeseti forgatókönyv szerint 2,9%, míg a NEC-szcenárióban 4,2% lehet. A GDP-arányos adósságráta 2028-ban 74,8% lenne a klauzúla nélkül, míg annak teljes alkalmazásával 77,5% körül alakul. Ezek az értékek azt mutatják, hogy Magyarország hiánya átlépné a 3%-os uniós referenciaértéket, így 2029-től automatikusan aktiválódhat a korrekciós mechanizmus – vagyis kötelezővé válna a hiány visszaszorítása.

A strukturális elsődleges egyenleg alakulása is figyelmeztető: 2028-ban -3,4% (NEC), szemben a -1,9%-kal alapeseti forgatókönyvben. Ez különösen fontos, mert az uniós fiskális keretrendszer középtávú céljai az SPB javulására fókuszálnak.

Reform vagy büntetés: 2029-ben legkésőbb elérünk a válaszúthoz

A jelentés nem hagy kétséget: azok az országok, amelyek nem indítanak hiteles strukturális reformfolyamatokat kevésbé tudják majd kihasználni a 7 éves kiigazítási időszak lehetőségét. Az Európai Bizottság bár nem részletezi, hogy pontosan mire utal ezzel, de az idei országjelentésekben az adórendszer átalakítását, a nyugdíjrendszeri fenntarthatóságának erősítését, célzott beruházásokat javasoltak az érintett tagállamoknak, így hazánknak is. Az adórendszer kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium egy véleménycikkben válaszolt is a brüsszeli kritikákra.

Magyarország itt válaszúthoz érkezik: vagy előre készül, és a 2025–2028 közötti védelmi kiadásokat strukturális reformokkal egészíti ki, vagy 2029-től kemény, 4 éves költségvetési korrekció vár rá.

Az Európai Bizottság a vizsgált 15 tagállam – köztük Magyarország – esetében arra jutott: bár a NEC idején emelkednek az adósság- és hiánymutatók, a tagállamok középtávú kötelezettségvállalásai (azaz a második kiigazítási ciklus) elegendő biztosítékot adnak a fiskális fenntarthatóság megőrzésére. A szimulált adósságpályák minden tagállamban – Magyarországot is beleértve – csökkenő trendet mutatnak 2042-ig (vagy 2045-ig hosszabbított kiigazítás esetén), még ha az adósságszint magasabban is stabilizálódik a NEC-szcenárióban.

A menekülési záradék alkalmazása ez alapján indokolt lépés a gyorsan változó geopolitikai környezetben – különösen a védelmi kiadások kontextusában. Magyarország számára is lehetőséget ad arra, hogy rövid távon növelje a biztonságpolitikai mozgásterét. Ugyanakkor világos: ez az eszköz csak akkor tartható fenn hitelesen, ha a gazdaságpolitikai döntéshozók már most számolnak a 2029-től elkerülhetetlenné váló fiskális kiigazítással. 

Az elemzés alapján a kérdés így nem az, hogy lesz-e megszorítás az EU-országok egy részében – hanem az, hogy előrelátó reformokkal tompítható-e annak fájdalma.

Címlapkép forrása: Portfolio