A kormány a 2026-os költségvetés korai megalkotásával párhuzamosan beterjesztette a parlamentnek a legújabb adóváltozásokat, amelyek jövőre lépnének életbe. Fontos, és az érintett ágazatok szempontjából nem túl biztató lépés, hogy az eddigi veszélyhelyzeti rendeletekben szabályozott extraprofitadók törvényben fognak tovább élni. Közben a kormány bezár egy kiskaput is a papíron nagyon sokat kereső és dolgozó nyugdíjasok előtt. Cikkünkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, az RSM szakértőinek segítségével.
Tegnap jelent meg az Országgyűlés honlapján az a tervezet, amely alapján úgy néz ki, az e-pénz kibocsátók is kötelesek lesznek tranzakciós illetéket fizetni. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio május 27-ei Financial IT rendezvényén. Regisztráció és részletek itt!
Azt már húsvét előtt bejelentette Nagy Márton, hogy 2026-ban is fennmarad a bankok és a biztosítók 2022-ben bevezetett extraprofitadója, ma pedig elhangzott az is, hogy előbbitől 180, utóbbitól 60 milliárd forintot vár jövőre a kormány, az idei 160, illetve 60 milliárd után. Az Országgyűlés honlapján megjelent tervezet alapján mindkét különadónak fennmarad az eddigi logikája 2026-ban is, de a bankoknál nőnek az adókulcsok, a biztosítóknál pedig megemelik az állampapír-vásárlásért elérhető kedvezmény maximális mértékét. Ezenkívül tavaly áprilissal nőttek a hagyományos biztosítási adó sávhatárai, mindezt most törvénybe emelik - bemutatjuk a részleteket.
Most látszik igazán, hogy mit okozott a 2025 év eleji hatalmas állampapír-pénzeső: a PMÁP-kamatfizetések közepette viszonylag enyhén, névértéken 26,9 milliárd forinttal nőtt háztartások állampapír-állománya. Az első hónapok nagy nyertesei a befektetési alapok, a lakosságra fókuszáló szegmens idén 465 milliárd forintnyi növekedést könyvelhetett el. Az adósságszerkezet is átalakult az első negyedévben: csökkent a lakossági kézben lévő államadósság részaránya, két szektor azonban kisangyalként vásárolta a magyar állampapírokat. A banki állampapír-állomány névértéken számolva idén 1573 milliárd forintos nettó növekedést produkált, míg az extraprofitadó-felezés szempontjából releváns november végi állapothoz képest 2462 milliárd a növekedés, így jó eséllyel sikerülhet az extraprofitadó-felezés. A biztosítói és pénztári szektor az első negyedévben nettó 132 milliárd forintnyi névértékes állománynöveléssel állt be a sorba.
Jövőre 440 milliárd forint bevételt remél az extraprofitadókból a kormány - derül ki a Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter által közzétett táblázatból.
Holló Bencét, az NN Biztosító első emberét választották meg nemrég a Magyar Biztosítók Szövetsége elnökének, de nem emiatt forr most a levegő a biztosítók körül: nagycsütörtökön jelentette be a kormány, hogy jövőre is fenntartja a szektor extraprofitadóját, e héten pedig azt is, hogy a bankok után a biztosítóktól is visszafogottságot vár el a lakossági díjemelések területén. Ezen aktualitásokon messze túlmutató kérdéseket is igyekeztünk feltenni interjúnkban Holló Bencének, aki szerint „cipőkanállal” összejöhet a két számjegyű növekedés idén is a magyar biztosítási piacon.
A kormány által kivetett extraprofitadók várhatóan tovább növelik majd az inflációt Magyarországon, hiszen az érintett vállalatok ezt tovább terhelik a fogyasztókra - mondta el Kozák Tamás, a Kereskedelmi Szövetség főtitkára az RTL Híradónak.
A bankok és a biztosítók extraprofitadója is fennmarad jövőre – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtöki Kormányinfón. Mindkét szektor jövedelmezősége szempontjából negatív hír ez, hiszen volt reményük arra, hogy esetleg kivezeti a kormány a terhet. A bankszektor 180, a biztosítási szektor 70 milliárd forint körüli extraprofitadót fizethet jövőre a „hagyományos” különadó mellett, ha maradéktalanul teljesítik az adóteher lefelezésének feltételéül támasztott állampapír-vásárlási feltételeket.
Negyven százalékos árbevétel-növekedést ért el tavaly a Hungarikum Alkusz, amely az elmúlt évtized nagy expanziója után idén legalább tíz új alkuszcég integrálásával és 500 új tanácsadó bevonásával számol. A Brokerslink alkuszi hálózat budapesti nemzetközi konferenciáján Keszthelyi Erik elnök-vezérigazgató az üzleti környezet mellett a társaság terveiről is beszélt a Portfolio-nak.
116 milliárd forintos konszolidált adózás utáni eredménnyel zárta a tavalyi évet a magyar Raiffeisen Bank, szemben az egy évvel korábbi 103 milliárddal – derült ki a társaság éves jelentéséből. A hitelintézet mérlegfőösszege 4%-kal, betét- és hitelállománya 6% feletti mértékben növekedett, a bank 114,5 milliárd forint osztalékot fizet osztrák tulajdonosának.
Közzétette a CIG Pannónia az április 17-re tervezett éves rendes közgyűlés napirendi pontjait. Ezek közül a legizgalmasabb a tavalyi év teljesítménye és az osztalék ügye, a napirendi javaslatokból ugyanis kiderül: a biztosítótársaság a tavalyi üzleti év eredménye terhére nem tervez osztalékot fizetni. Egy másik napirendi pont értelmében a cég saját részvény vásárlásba kezd.
Meglepő módon 36%-kal csökkentette extraprofitadóját tavaly a bankszektor a maximális 50%-ból, pedig ahogy novemberben írtunk róla, a kedvezmény feltételeként előírt állampapír-állománynövelés szektorszinten nem jött össze a szektornak, 70 milliárddal még csökkent is a kitettsége Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter +1300 milliárdos elvárásával ellentétben. A furcsa jelenség hátterében a hitelintézetek eltérő viselkedése áll: miközben a többség a teher felezése érdekében legalább 820 milliárdnyi állampapírt vásárolhatott, a kisebbség összesen csaknem 900 milliárd forint értékben építhette le állampapír-kitettségét, részben hogy idei adója bázisát leszorítsa. Csakhogy a kormány végül olyan furfangosan fogalmazta meg az idei szabályokat, hogy 2025-re vonatkozóan mégsem tudtak „túljárni az eszén”, mára alaposan be is vásároltak a bankok állampapírból.
Rekordszintű érdeklődés mellett, több mint 400 fő részvételével zajlott kedden a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciája (tudósításunk itt olvasható), amelyen a szakmai közönség is véleményt nyilváníthatott a szektor helyzetéről mobiltelefonos szavazás segítségével. E közönségszavazás eredményét mutatjuk most be.
100 forintnyi befizetett biztosítási díjunkból 14 forint különadó, 3 forint pedig biztosítói nyereség lett tavaly, és 49 forintot fizettek ki a biztosítók az ügyfeleknek kárkifizetés vagy szolgáltatás formájában – mutatják (kis egyszerűsítéssel) az MNB friss adatai. 12,4%-kal nőtt a piac bevétele 2024-ben, ami elsősorban az inflációkövető indexálások eredménye. Mivel a díjak jobban nőttek a kár- és egyéb ráfordításoknál, a biztosítók éves nyeresége 22 milliárdról 48 milliárd forintra ugrott, de ez még mindig csak alig kétharmada a másfél évtizeddel ezelőtti rekordszintnek. Idén elsősorban az állampapír-vásárláshoz kötött adókedvezmény révén javíthatják megtérülésüket a biztosítók.
Több külső sokk is megrázta az utóbbi időben a biztosítási szektort, ami a legnagyobb probléma, hogy mindeközben a beruházások elmaradtak. Nem a fejlesztésekre fókuszáltunk, hanem a túlélésre – hangsúlyozták a biztosítóvezérek a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciájának panelbeszélgetésén. A különféle adóterhek kapcsán elhangzott, hogy a ma már 10% feletti beégetett adóknak piactorzító hatása van a biztosítási piacon. Kötelező, fejnehéz termékekkel van tele a magyar biztosítási piac, ezen mindenképpen változtatni kell, az egyéb termékek értékesítése nagyon le van maradva, és ez nem attól fog nőni, hogy jön az AI vagy sem, hanem attól, hogy lesznek-e olyan szakemberek az iparágban, akik el tudják mondani, miért jó egy ilyen termék – hangsúlyozták a szakértők.
Nyolc olyan makrogazdasági tényezőt lát a kormány, amely komoly előrelépési és jövedelemszerző lehetőséget jelent a biztosítási szektor számára – mondta a Portfolio Biztosítás 2025 konferenciáján a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. Lóga Máté szerint idén ismét kiemelkedő lehet a biztosítók jövedelmezősége, a kormány pedig azt szeretné, hogy ezt piacfejlesztésre és az alacsony penetráció növelésére használják fel a biztosítók.
A részvényesek véleményére várnak.
Három halálos áldozatról szólnak a hírek.
Megszólalt az amerikai NATO-nagykövet.
Bemutatjuk a Hitelezés 2025 konferencia közönségszavazásának az eredményeit.
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
