BYD-óriásberuházás: új részletek derültek ki a most bejelentett magyarországi központról

A kínai BYD újabb magyarországi beruházást jelentett be csütörtökön, ám a projekt részleteit egyelőre szűkszavúan kommunikálta a cég és a magyar kormányzat is. Annyi biztos, hogy egy fejlesztési és szolgáltatóközpont jön létre Budapesten. 

A kormány mindössze annyit közölt, hogy a központ 100 milliárd forintos beruházással valósul meg, ebből 20 milliárdot állami támogatásként biztosítanak és várhatóan 2000 munkahelyet teremtenek vele.

Továbbá Szijjártó Péter külügyminiszter még annyit árult el, hogy 

Ebben az új európai központban és fejlesztőközpontban összesen kétezer új munkahely jön létre. És ennek a kétezer munkahelynek a 90 százalékát felsőfokú végzettségű munkavállalók fogják betölteni, akik alapvetően mérnöki végzettséggel rendelkeznek.

A feladatokkal kapcsolatban mind a kínai cég, mind a kormány részéről fukarul bántak a részletekkel, ami egy előkészítési fázisú beruházásnál nem meglepő. A vezérigazgató csak a kétezer fős létszámterveket említette, meg azt, hogy három három fő funkciót lát el a központ. 

Ez értékesítés és értékesítési szolgáltatás, járműtanúsítás és tesztelés, valamint a járműmodellek lokalizált funkciófejlesztése

– ismertette a csütörtöki bejelentésen Wang Chuanfu elnök-vezérigazgató.

Az autóipari zsargonban ez utóbbi több fajta feladatot is lefedhet. A lokalizált tervezés és funkciófejlesztés azt jelenti, hogy a vállalat a járműveit az európai piac műszaki, szabályozási és felhasználói igényeihez igazítja. Így módosíthatják például a járművek belső kialakítását, anyaghasználatát, kezelőfelületeit, valamint a vezetési környezethez való alkalmazkodást, például a futómű hangolását vagy a biztonsági rendszerek – például légzsákok, ütközőzónák – működését.

A funkciófejlesztés alatt olyan technológiai elemek átalakítását kell érteni, mint a navigációs és infotainment rendszerek, az elektromos töltéshez kapcsolódó funkciók vagy a vezetéstámogató rendszerek. Ezeket a funkciókat a helyi előírásokhoz, fogyasztói elvárásokhoz és infrastruktúrához igazítják. A fejlesztési munka a bejelentés alapján tehát mérnöki és szoftveres tevékenységet is jelent, nem csupán értékesítési vagy ügyfélszolgálati feladatokat.

A helyszínre pedig a Colliers magyarországi leányvállalatának egy Linkedin-bejegyzéséből lehet következtetni, amely szerint a kínai vállalat megvette a dél-budai IP West irodaházat.

Sok terv volt hasonló központok létrehozására

Az, hogy a BYD Budapestre hozza egyik európai szolgáltató- és fejlesztési központját, nem volt magától értetődő: az elmúlt egy évben több lehetséges helyszínről is beszéltek, így az Egyesült Királyságról vagy épp Németországról. A magyar beruházás jelentőséget megítélendő érdemes megnézni azt is, hogy milyen hasonló projekteket hajtott végre vagy készít elő a vállalat más országokba.

A BYD az elmúlt években több kontinenst átfogó fejlesztési és gyártási expanzióba kezdett, amelynek egyik kulcseleme az, hogy a vállalat ne csupán exportáljon Európába, hanem lokális gyártási és mérnöki kapacitásokat is kiépítsen.

Éves tőzsdei beszámolója szerint 2024-ben a BYD világszerte 54,2 milliárd kínai jüant, azaz mintegy 7,5 milliárd amerikai dollárt (2700 milliárd forintot) költött kutatás-fejlesztésre.

A jelentés alapján ez 36 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, és meghaladta a társaság éves nyereségét. A vállalatnál jelenleg több mint 120 ezer fejlesztőmérnök dolgozik, és számuk folyamatosan bővül. A BYD ezzel nemzetközi viszonylatban is a legnagyobb K+F fókuszú járműipari szereplők közé tartozik.

A legnagyobb volumenű beruházás Kínában zajlik, ahol a vállalat mintegy 2,8 milliárd dollár (1000 milliárd forint) értékben épít új globális K+F központot Sencsenben.

Az intézmény 60 ezer mérnöknek ad majd otthont, és több mint 50 különféle laboratóriumot foglal magában.

Emellett a BYD Kaliforniában (Pasadena) egy saját tervezőstudiót működtet, és további külföldi bővítéseket is tervezett az év elején – bár ez még Donald Trump elnök vámháborúja, az amerikai–kínai kapcsolatok még bizonytalanabbá válása előtt történt.

Európában a legnagyobb BYD-beruházás jelenleg Magyarországon, Szegeden épül, ahol a cég első európai autógyárát hozza létre.

Az üzem évi 150 ezer jármű gyártására lesz képes, és a beruházás értéke eléri a 2000 milliárd forintot (nagyjából 5 milliárd eurót). A gyártás 2025 második felében indulhat, a gyár több ezer új munkahelyet teremt.

Az Egyesült Királyságban szintén fejlesztési központ létrehozásán dolgozik a cég, amely kifejezetten a brit piacra szánt járműmodellek lokalizációját célozza. Bár a központ pontos helyszínét és kapacitását még nem jelentették be, Még áprilisban Stella Li, a BYD alelnöke megerősítette a brit Telegraphnak, hogy a projektet minden más beruházásuktól függetlenül biztosan megvalósítják, mivel az Egyesült Királyság a BYD öt legfontosabb piaca közé tartozik. 

A brit fejlesztőegység azonban nem lesz dizájnstúdió: a formatervezési munkák Kínában és az USA-ban maradnak, itt is lokalizációs és szervízszolgáltatási tervekben gondolkodnak. Hivatalos bejelentési még nem jutott el a projekt érettsége.

Ahogy arról korábban a Reuters beszámolt, Törökországban a kínai autógyártó egy 1 milliárd dolláros gyárat épít, amely 2026 elején kezdi meg működését. Az éves kapacitás itt is 150 ezer jármű lesz, és a beruházás része egy K+F kapacitás is, amely a helyi modellek fejlesztését támogatja. Az egész telepen közvetlenül akár 5000 embert is dolgozhat, de kutatási részleggel kapcsolatban nem adtak meg létszámadatokat.

Németországban egyelőre nincs hivatalos bejelentés, de a cég aktívan vizsgálja egy újabb – sorrendben harmadik – európai gyár és fejlesztőközpont létrehozásának lehetőségét. A beruházás becsült értéke 1 milliárd dollár lenne, és 5000 főt foglalkoztatna, de döntés legkorábban csak 2025 végén várható. A német helyszín mellett szól az autóipari háttér és infrastruktúra, ellene viszont a magas költségek és a szigorúbb szabályozási környezet.

A kínai globális K+F központ önmagában is meghaladja a 2,8 milliárd dollárt, a szegedi gyár értéke megközelíti az 5 milliárd eurót, a török és tervezett német egységek pedig egyenként 1–1 milliárd dolláros léptékűek. Ehhez képest a budapesti szolgáltató- és fejlesztési központ 100 milliárd forintos (kb. 260 millió eurós) költsége szerényebb, de nem jelentéktelen. Az állami támogatás aránya – 20 milliárd forint – abból a szempontból szintén jelentős, hogy kutatás-fejlesztési központokra egyelőre még nem adott ekkora támogatást a kormány.

Az elmúlt évek magyar projektjei között a BYD fejlesztése az elmúlt években a legnagyobb:

• A várhatóan idén elinduló debreceni BMW-gyár egy iFactory nevezetű k+f központot is indít a 2 milliárd eurós beruházása részeként, azonban sem a létszámadatok, sem a tervezett ráfordítási összeg nem ismert.
• A svéd Saab cég 2025 februárjában nyitotta meg budapesti repülésfejlesztési központját, amely a Gripen vadászgépekhez kapcsolódó fejlesztéseket végez, különös tekintettel az avionikára, mesterséges intelligenciára és virtuális valóság alkalmazásokra. A központ kezdetben 20–30 mérnökkel indul, de a létszámot 100 főre tervezik bővíteni. A beruházási összeg itt is ismeretlen.
• A Continental Automotive Hungary Kft. 15,8 millió eurót fektetett be önvezető és magas automatizáltságú vezetési rendszerek fejlesztésébe, valamint 6,7 millió eurót járműbiztonsági fejlesztésekbe. Ezen kívül a Continental Autonomous Mobility Kft. 25,1 millió eurót fordított L4 szintű önvezető szoftverek és vezetéstámogató rendszerek fejlesztésére. 

A magyar gazdaság szempontjából a beruházás több szempontból is fontos lehet, bár egyelőre még csak találgatni lehet a tényleges hatásáról. Egyrészt az összeszerelés után nagy hozzáadott értékű, mérnöki munkahelyek ösztönzését célozza – Orbán Viktor miniszterelnök csütörtöki kijelentései szerint így a gyárépítések mellett tehát megjelenik a tudásalapú működés is.

A mostani beruházás hosszú távon hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar mérnöki tudás és a hazai járműipari klaszterek nagyobb szerepet kapjanak az elektromobilitás európai átalakulásában, valamint az értékláncon is magasabb rangú beszállítók lehessenek a magyar cégek.

A budapesti központ létesítése tehát önmagában nem éri el a szegedi vagy kínai fejlesztések léptékét, de a BYD európai hálózatán belül stratégiai súlya lehet – különösen, ha a lokalizáció, járműtesztelés és műszaki támogatás területén valóban az egész EU-t lefedő szerepet kap. A fent felsorolt beruházási tervek alapján a következő hónapokban dőlhet el, hogy ez a beruházás valóban önálló központként működik majd, vagy inkább egy nagyobb európai rendszer része lesz és csak adminisztrációs központ lesz.

Adókedvezményt is érhet

A budapesti fejlesztési és szolgáltatóközpont nem csupán technológiai és szolglátatási szempontból bír jelentőséggel a BYD-nak: 

az új központ megalapítása adózási szempontból is kedvező lehetőségeket kínál a kínai vállalatnak a 2024-től hatályos új kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmények tükrében.

A 2023 végén elfogadott, globális minimumadóval összhangban álló magyar szabályozás bevezetett egy új típusú K+F adókedvezményt, amely kifejezetten alkalmas arra, hogy ne csökkentse az érintett vállalat effektív adókulcsát a globális szabályozás logikája szerint. Ezzel – paradoxnak hangzó módon – jogosulttá válhat egy elismert visszatérítendő adókedvezményre, mivel az adókulcs csökkentése nélkül jóváírást jelenthet.

A globális minimumadót kísérő tavaly érkezett – jelenleg is hatályos – szabályozás értelmében az ilyen kedvezmény akár az éves társasági adó teljes összegéig érvényesíthető, sőt ha a cég nem tudja azt három éven belül teljes egészében leírni, a negyedik évben készpénzben is visszaigényelheti. Ez a rendszer jelentős előnyt kínál azoknak a globális vállalatoknak – így a BYD-nek is –, amelyek a GloBE szabályok hatálya alá esnek, de nem kívánnak többlet-adófizetést generálni nemzetközi szinten.

Egy uniós eljárás még fájhat

A mostani beruházást egy külsö veszély is fenyegeti: március végi hírek szerint az Európai Bizottság jelenlegi is előkészíti egy a külföldi támogatásokról szóló rendelet (foreign subsidies regulation, FSR) alapján lefolytatandó eljárást. Az uniós szabályozás értelmében, ha egy harmadik országbeli vállalat – jelen esetben a kínai BYD – külföldi állami támogatások révén versenyelőnyhöz jutott, az EU jogosult eljárást indítani és akár szankciókat is alkalmazni, különösen akkor, ha ezek a támogatások torzítják a belső piaci versenyt.

A korábbi szivárgások szerint a vizsgálat fókuszában a Szeged melletti autógyár áll, de a BYD frissen bejelentett budapesti központja is célkeresztbe kerülhet, ha a kínai állami ösztönzők (például közvetlen vagy közvetett támogatások formájában) is kiterjednek rá.

Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ezekversenytorzító hatásúak, a BYD nemcsak uniós korrekciós intézkedésekre számíthat, hanem a magyar kormány által nyújtott támogatások is uniós vizsgálat tárgyává válhatnak. 

Aggasztó az lehet, hogy tavaly októbertől büntetővámokat alkalmaz az uniós végrehajtó szerv a kínai e-autók importjánál, aminek a BYD az alanya. Egy 2023-ban lefolytatott EU-s szubvenciós vizsálat szerint a kínai gyártó is tiltott, versenytorzító támogatásokat kapott az anyaországában. 

Orbán Viktor miniszterelnök a szóban forgó büntető vámokat elítélte a csütörtöki sajtótájékoztatón.

Címlapkép forrása: Stringer/Anadolu via Getty Images