Vietnám vámbékéje az USA-val: fizess többet, és ne kérj semmit

A megállapodás keretében a kommunista vezetésű ország 20%-os tarifákat fogadott el az Egyesült Államokba irányuló exportjára. Ennél is magasabb, 40%-os tarifát fognak kivetni azokra az árukra, amikről úgy ítélik meg, hogy csak vietnáminak címkézik őket, miközben valójában más országból – leginkább Kínából – származnak. Eközben az USA-ból történő importra eltörlik a behozatal adóját.

A bejelentés nem sokkal azelőtt érkezett, hogy lejárt volna Trump július 9-ei határideje, ami után magasabb vámok léptek volna életbe a vietnámi kivitelre. Az elnök a Liberation Day során 46%-os rátával fenyegette meg a kommunista vezetésű országot – ezzel a legnagyobb "bűnösök" közt szerepeltek. Pár nappal később ezt 10%-ra mérsékelte, hogy időt adjon a tárgyalásokra, ami úgy tűnik, most hozott eredményt. Ezzel Vietnám az Egyesült Királyság és Kína után a 3. ország, amelyiknek sikerült valamilyen alkut nyélbe ütnie az USA-val a vámháború kitörése óta.

A bejelentés éppen megelőzte Trump július 9-i határidejét, amely után jóval magasabb vámok léptek volna életbe a vietnámi termékekre. Az amerikai elnök korábban, a Liberation Day alkalmával még 46%-os tarifával fenyegette meg a kommunista vezetésű országot, ezzel a legnagyobb "bűnösök" közé sorolva őket. Néhány nappal később enyhített az álláspontján, és 10%-ra csökkentette a kilátásba helyezett vámot, hogy időt adjon a tárgyalásoknak – úgy tűnik, ez vezetett most eredményre. Így Vietnám az Egyesült Királyság és Kína után a harmadik ország lett, amelynek sikerült megegyeznie az Egyesült Államokkal a vámháború kezdete óta.

A legerősebb fiú sarokba szorította a kistigrist

Nem véletlen, hogy Vietnám az elsők között lehet: a délkelet-ázsiai ország óriási exportkitettséggel rendelkezik az Egyesült Államok felé, és ennek megfelelően mindent megtett a megegyezés érdekében.

Az USA Vietnám legnagyobb árukereskedelmi partnere. 2023-ban a teljes árukivitelük 27%-ának volt az Egyesült Államok a célja, míg a második legjelentősebb partnerországnál, Kínánál 17% volt ugyanez az arány.

Az USA-ba irányuló árukivitel ebben az évben GDP nagyjából 23%-ával volt egyenlő.

Nem csoda, hogy a Kommunista Párt vezetője, To Lam szinte azonnal felajánlotta, hogy eltörlik az amerikai importtermékekre kivetett vámokat, illetve hogy szigorúbban fogják ellenőrizni a kínai árukereskedelmet. Utóbbira azért volt szükség, mert az amerikaiak szemét már régóta szúrta, hogy a Kínával szemben kivetett magasabb vámok elkerülésére egyes ottani exportőrök Vietnámon keresztül juttatták el a termékeiket az USA-ba, majd ott gyakorlatilag átcímkézték, hogy elfedjék az eredeti származási országot.

Míg Kanada azt az utat választotta, hogy beleáll a vámháborúba, és nem hajlandó meghajolni az USA nyomása előtt, addig Vietnám mással próbálkozott. "Az ország tisztviselői emellett a Trump Organization 1,5 milliárd dolláros luxus üdülőkomplexum fejlesztésére vonatkozó terveit is népszerűsítették, amely projekt több mint 990 hektáron ötcsillagos szállodákat, golfpályákat és lakóparkokat foglal magában" – emlékeztetett a Bloomberg.

Az elnök fia, Eric Trump májusban részt vett a projekt alapkőletételén, ahol Pham Minh Chinh vietnami miniszterelnök is csatlakozott hozzá.

A hatások így is súlyosak lehetnek

Bár a piacok örültek a megegyezésnek – az országban gyárat működtető Nike és Lululemon részvényeinek árfolyama emelkedett a hírre –, az ország gazdasága súlyosan megérezheti a 20%-os általános vámokat, és a 40%-os rátát az átcímkézettnek ítélt árukra.

A Bloomberg közgazdásza úgy kalkulál, hogy

Vietnám az USA-ba irányuló exportja negyedét elveszítheti középtávon, az éves GDP-jének 2%-át veszélybe sodorva.

Az ING hasonló mértékűre, 2,5%-ra teszi a kárt, amit a vámok miatt csökkenő USA import okozhat. Ahogy azonban ők is megjegyzik, a gazdaságot érintő teljes hatás nagy mértékben függ attól, hogy milyen árukra mondják majd ki, hogy illegálisan jelölték meg Vietnámot a származási helyeként. Egyes tanulmányok például 2021-22-ben 16-28% közé tették az ilyen "indirekt kínai tartalom" mértékét a Vietnámból származó USA importban. Mivel ezeken a termékeken a hozzáadott érték szinte nulla, ezért közvetlenül nem csökkenti majd jelentősen a GDP-t az átmenő forgalom visszaesése. A csomagolással, szállítással foglalkozó cégek viszont megérezhetik a hiányt. Az ING szerint "az átrakodás erős jeleit mutató kulcsfontosságú ágazatok közé tartoznak a gépek és berendezések, a szigetelt vezetékek és kábelek, valamint a számítógépes és elektromos termékek".

Ez azt jelenti, hogy ezeknek a termékeknek az USA-ba való eljuttatása drágulhat meg a szigorúbb eredetellenőrzés következtében. Nem túl jó hír ez azoknak az amerikaiaknak, akik mondjuk éppen új számítógép vásárlásán gondolkodtak.

A förtelmes összehasonlításban már "csak" rossz

Ahogyan a fentiekből is látszik, a vietnámiaknak nincsen különösebb okuk az ünneplésre annak ellenére, hogy sikerült megegyezést kötni. A pozitívumok közt lehet azonban, hogy az őket sújtó 20%-os tarifa még mindig jelentősen alacsonyabb, mint a Kínában érvényben lévő 55%. Ez erősítheti a Donald Trump előző elnöki ciklusa, és az akkori kereskedelmi viták óta megerősödő trendet, hogy a cégek Vietnámba telepítik Kínából a gyártást.

Ezen felül Vietnám más régiós országokkal szemben is komparatív előnyt szerzett, mivel nekik nem sikerült még megállapodást kötniük az Egyesült Államokkal. Ha a július 9-ei határidő után a vámok visszaállnak az április elején belengetett szintekre, akkor az elektronikai szektorban versenytárs Malajzia és Japán is 24%-os vámmal kell majd, hogy megküzdjön. A japánoknál ráadásul a tárgyalások elakadásáról lehet mostanság hallani. És még ők is sokkal szerencsésebbek, mint a jelentős ruházati exportőr Kambodzsa a maga 49%-ával.

Kérdéses persze, hogy mennyire nevezhető mindez pozitívumnak, annak a fényében, hogy kezd elfogyni a vietnámi munkaerő és már a kommunista vezetés is felismerte, hogy a gazdasági modell megváltoztatására lenne szükség. Vietnám ugyanis szép növekedést tudhat maga mögött, de ez leginkább olcsó munkaerőnek és az országba telepített, alacsony hozzáadott értékű iparágakban termelő gyáraknak volt köszönhető. A mostani megegyezés így csak mélyebbre lökheti őket a "közepes jövedelmű országok csapdájába".

Intő jel a világnak

Összességében nagyon rossz üzenete van az alkunak azon országok számára, akik még épp kereskedelmi tárgyalásokat folytatnak a Trump-kormánnyal.

A megegyezés ugyanis nem túl kedvező Vietnám számára: elfogadták, hogy az amerikaiak 20%-ra emeljék a termékeikre kivetett vámot, "cserébe" ők nullára csökkentették a saját rátájukat.

Ráadásul az egyetlen Truth Social posztban összefoglalható egyezség inkább emlékeztet egy néhány gondolatjelből álló kivonatra, mint komoly megállapodásra. A kereskedelmi kapcsolatok átfogóbb rendezésében reménykedő partnerek – mint amilyen az EU is – újabb, nem túl bizalomgerjesztő példát láthatnak az Egyesült Királysággal és Kínával kötött alkuk után.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images